Hetikiadás, 1928. január-július

1928-03-20 / 12 [1513]

Ford. OKSZAGOS LEVÉLTÁR -— K szekció I. ídbgt már t. világon mindenfelé ,numcsak Amerikában, ott látja az ember a lapokban,- kirakatokban,a hirdető oszlopokon, a mozikban,a mintavasarokon,a föotbal-meetingeken és bul-pftréekon ezt a nevet: Ford,_ Az amerikai méretű meggazdagodás,az amerikai méretű üzleti szellem ós amerikai méretű világsiker ehhez a névhez fűződik: Ford, Legújabban két. uj konstrukcióval lepte el, a világ piacait ez az elkoptatott nevű férfiú, az egyik a Ford-eroplan, a másik az uj Ford automobil, vagy röviden csak uj-ford. Nemrégiben volt huszadik évfordulója annak,hogy a Farmann és Voisin testvárekjmióta a világ a világj először repültek robbanómotoros -.éppel a levegőben vagy háromszáz métert. Farmann volt az első,aki gépével .megfordult,nem loopingözott, csak megfordult a levegcben. A fordulatot eladdig mindenki halálos pirouettnek tartotta. Azután jött Blériot,•aki a La ivlanch.. csatornát elsőnek repülte át egy monoplánban. amely tökéletes mása volt a Lindberghének,csak valamivel volt bizonytalanabb. Azután következett a háború és következtek ezrével a hires repülők. Azután jött Lindbergh, a madárember. Most pedig jen Ford,kinő Íja a maga légi szekerét. Szárijában megbízhatóan nikkelezve,kényelmes ülésekkel,lag/üátássel,rendkivül olcsón és részletekre, S az ember biztos lehet benne, hogy na az a rendkivül energikus aggastyán ott Detroitban a fejébe vette, hogy mához tiz évre tízmillió embernek lesz a világon repülőgépe,made in U.S.A. Ford Motor Comp.,akkor hiába minden tiltakozás,Fcrd bele fogja nyomni azt a rop illő gépet az emberiségbei Tízmilliós példányszámban nikkelezve. És hogy ha már Ford belekezdett, akkor -z is valószínű, hogy tiz év Elalva óriási verseny alakul ki közötte és egy másik amerikai, mamrautgyár között,amelyik valamivel drágább,de sokk-l csinosabb gépeket fog százezrével gyártani,kristály ablakokkal és virágvázával a magassagmutató felett. E közben Ford csak tovább fogja csinálni tiz .nasodp er cenkémb: a maga monoplanjait, óiig tiz esztendő múlva nyakara no a konkurrencia s akkor belátja,hogy egész üzemét át kell állítania,mihezképest csinál majd ő is egy szemrevaló típust,négy sebességgel,tökéletes mo torral,virágvázával, darabját ezerötszáz dollarérb,de javitásnax fel lehet használni a régi alkatrészeket és ezzel ismét kezébe veszi a pillanatra kicsúszott vezetést. Sz egész bizonyosan igy lesz,mert Fordnak módszere van.Mert ő és még nehany módszeres ember odaát Amerikában csináltak a gőzgépbrl vasutat, a villanyosból villanyt,az automobilból autót, a repülőgépből repülőgépet s ha holnap valaki feltalálja a hosszuélet titkát,Ford megcsinálja' ezermilliós példányszámban a nem túlságosan csinos,de praktikus és megbízható hosszuéletet. Részletre ab Detroit: .„ Ahhoz, hogy a gözgépbgl^j acif ic oxpress legyen, ötven év kellé tt-.üiZ autó már harminc év alatt eljutott Fordhoz. Mint ahogy Edison nem tudós,akinek^kvalitásait elméletileg lemérni lehetne, hanem zseniális technikai feltaláló,ugy Ford' is zseniális technikai értékesítő .Üzletember. 0 a sebesség szatócsa,aki a távolságot konzervekben árulja, a hétmérföldes csizmákból strapacipőt csinál, a zseniötlet851 minden napot. i. . . A repülésből. ami tegnapelőtt még álom, tegnap még bravúr volt, .0 holnapra megcsinálja a' Fcrd-eroplánt. II. Förd elsősorban és csupán csak üzletember,hanem annak" aztán elsőrendű. Ennek legékesebb bizonyítéka az a propaganda.melyét megjátszott az uj Ford autónak az európai oiacon februárban"'történt bevezetése idején. 1 a . AZ óvilágniík nem kellett az olcsé és suta régi ford. Európában a z,, autó nem arra való, hogy azon a munkás minél hamarabb és minél jutanyosabban jusson el lakásától a munkahelyeig.Nálunk az autó luxuscikk,ami t.hat lehet akármilyen drága,de legyen mindenesetre impozánsan szép./Folyt.Köv./