Hetikiadás, 1928. január-július
1928-05-15 / 20 [1513]
_áa z öregségi és rokkantsági biztosit-s Magyarországon * Irta: Kovrlg Béla egyetemi magántanár. : A magyar építőmunkának célja: a nemzeti:jlesztés,a nemzeterősités.Ez teszi szükségessé a társadalombiztositast.ü társadalombiztosítás megelőzi a nyomor televényéből felburj^nzó dekomponaló,:,z állam intézményét alapjaiban veszélyeztető erőknek az elhatalmasodását. A társadalombiztosítás a nemzet élete,a magánjogi kapcsolatok épsége,a jogrend stabilitása szempontjából vitathatatlanul értékes feladatait oly módon kibánja megoldani,hogy szakaszókra tagolja a Nyomort és szaka szonkint küzdi le annak következményeit. Megküzd a betegségnek, ^ balesetnek,az anyaságnak okan keletkezett anyagi elhagyatottsaggal szem» ben.,;de ezeknél a szakaszoknál a nyomort előidéző mozzanatoknál sokkalta veszélyesebb és a társadalomra nézve gyilkosabb az öregkor,a rokkantság, ..z özvegyi-és árvaállapot okozta elhagyatottság és reménytelenség. április 17-e volt a magyar parlament történelmének az a nevezetes dátuma,amelyen Vass miniszter beterjesztette a társadalombiztosítási reformról szóié nagy horderejű javaslatát. Takarékossági szempontot követ Vass miniszter , amikor javaslatával szerves egységbe tömöríti a betegság és az öregség és & rokkantsági biztositást,aminek következtében ugyanazon bejelentéssel ,járulékfizetéssel lehet a munkaadónak kftele zettségét teljesítenie; ugyanaz az intézmény,az Országos Társadalombiztosító Intézet latja el mindkét biztositási ágazatnak ügyviteli teendőit,közös lesz a gyógyeljárás szervezése,a betegeknek és járadékosoknak ellenőrzése,tehát uj hivat aC felél üt ás a és az eredetileg me gállap ito tt státusz bővítése nélkül lehet gazdagítani az uj , biztosítással a nemzet életét, Az egységesítés elvének előfeltétele,áogy a biztositási kötelezettség ugyanazokra a munkavállalói kategóriákra terjedjen ki a betegségi és az öregségi és rokkantsági biztosításban egyaránt. A biztositási kötelezettség szempontjából egységesített társadalombiztositád a kötelező betegségi biztosí tas szolgált .tásain, felül 65.életévnek a betöltése esetén öregségi ,megrokkanás e.setén rokkantsági járadékot,továbbá özvegyi és árva járadékokat nyújt .Az öregsé gi , vagy rokkantsági járadék két részből áll. Évi 120 pengő jaradéktörzsból és a járulékok számával arányban emelkedő fokozódó járulékrészből. 4 járadékrész . biztosított utan fizetett járulékok összegének 24,a-a, magán alkalmaz Öt td vonatkozásban annak 19-a. 3z azt jelenti,hogy a fokozódó járadéksész a biztosítási viszonyban eltöltött időben évenkint az egy évre eső tényleges j -vada Ima zas összegének körülbelül egy szazaiékávai emelkedik.Az özvegyi járadék 50;á>-a,uz árvajár adék pedig 15, teljes árvánál 30 ;o-a az elhunyt biztosító tt, Vagy járadékos járulékai áltál meg-lapozott öregsé gi , gagy rokkantsági j áradéknak. Ezeket a szolgáltatásokat a munkaadók és a munkavállalók által paritásos ai.pon fedezett,- tényleges javadalmazás 4.5 /a-nak m-ganalkalmaz01tSkna 1 5.6 ,a-nak megfelelő járulékok fedezik. A kormány,hogy könnyítsen ... termelésre háruló ujabb kiadási terven, a biztositasi kötelezettségek fedezéséhez szükséges járulékkulcsot 4-b-Ea, illetőleg - maganalkalm.azotti vonatkozásban - 5 /0-r~ csökkentette és a keletkező hiány fedezését az állami költségvetés terhére vállalta.A magyar állam ezzel az eljárassál 122 millió pengő értékű kötelezettséget vállalt mag: ra, melynek oly módon kivan eleget tenni,hogy a nevezett összeget örök járadék fizetésevei törleszti a társadalombiztosítás két intézetével szemben. Elvben az állami hozzájárulás a törvény valószínű hatálybalépésének nap javai, tehát 1929 évi január hó 1-vel kezdődik, de facto azonban csupán 1953/34.-ik kéltségvetési évvel,aminek következtében azonban a később kezdődő járadéknak már a kezdő összege is aranyosan magasabb. /Folyt.köv./
