Hetikiadás, 1928. január-július
1928-05-15 / 20 [1513]
£lu vagy lány ? JTÍ háború hatás.'... Már régóta rá szoktak mut tni arra, hogy a háború után aránylag több fiu születik és Így a társadalom mintegy regenerálja a veszteségűt. Legelőször Ploss német gyinakológus hangoztatta azt, mivel ő ugy találta, hogy Szí szórszágban 1830-50 között a rossztermésü esztendők után aránylag több fiu születik, mint máskor. Ploss ebből arra következtetett, hogy h-'boru után, mikor ugyancsak rosszak a viszonyok, hasonló eltolódásnak keli mutatkoznia a születéseknél. Az újszülöttek nemi aranyszima alatt a 100 leányra eső • fiuk flJsámlt szokták érteni, ami Európában nagy általánosságban 106. Mivel ujabban a rossz termésíí évek utan ez a szám nem változott meg, felmerül a kérdés, hogy vájjon a háborúk után, tekintettel, hogy ilyenkor a közviszonyok rosszabbodása n-igyobbmérvü, talán mégis kimutatható a regeneráció. Ha az utolsó háborúk utáni születési statisztikákat megnézzük, az orosz-japán haboru utan például semmiféle változás nem mutatható ki végeredményében, sőt az első háborús év után a fiuszületesek aranya 102re sülyedt, amit csak a második év 108-as aranyszama egyenlített ki. Azt ieh.tne felhozni, hogy ez a háború rövid ideig tartott és igy a második év utan mar valóban mutatkozó fiutöhőtermelés nem folytatódhatott. Valóban az 1914-lö-iki haboru jtup sztal-tui ezt megerősítik. Mar a belgrádi K. u. K. Kreiskommando 1917. évi jelentéséből kitűnik, hogy Belgrádban, amely különösen sokat szenvedett, 1917-ben összesen 300 szaletesból 165 fiu volt, vagyis az arányszem 122 volt, ami a normálisnál 16-al nagyobb. Igaz, hogy itt oly körülirt esetről lehet szó, amiből alte.lanosit.ani teljesen elhibázott volna, ámde a ma m„r véglegesnek, mondható adatok is hasonló tendenciát mutatnak. Ezek szerint Németországban 1919-ben 108.6 volt az arányszám, vagyis 2.6-tal több, mint a békeévekben. Magyarországon pedig 1915-19. évben 107.1, 1910-14-ben pedig cs .k 105.d volt az arányszám, u.y, hogy a háborús évek tulprodukciój.. voltakép 9772 fiuszületés, amint ez az összes születésekből kiszámítható. Ezt azonban regenerációnak egyáltalában nem lehet nevezni, mert hisz a háborúban milliók pusztultak el és egyébként is a gyermekbetegségek fokozottabb fellépése nagyon könnyen még ezt a csekély többletet is elmoshatja. Mivel ezek az ada.tok a statiszta ai felvételekből adódnak és hitelességük nem kétséges, meg kell állapítani, hogy egyrészről a háborús arányszám vál-toz sár61 szóló nézetnek al- p ja van, más részről a hatás semmiféle gyakorlati jelentőséggel nem bir és csupán biológiai szempontból érdekes. Alacsonyrendü állatoknál ugyanis már régen kimutatták, hogy a táplálék mennyi ség t '51 függ a következő nemzedéknél az arányszám, azonban vannak fajták, ahol a tultáplálás a himek nemét, mig másoknál a nőstények nemét • szaporítja.. Ennek megfelelően a népszokások és többé-kevésbbé alapos statisztikák azt mutatják, hogy azok a néotörzsek, akik igen zord klima alatt élnek, a születések nemi arányszámának olyan eltolódásait mutathatják, amit egyenesen ijesztőnek lehet mondani és amelyek mélyen belemarkolnak a családi és társadalmi életbe. Igy /Tibetben, amelynek fátlan, 4000-6000 méter magas íensikjain állandóan metszően hideg szél fuj és a kopár sziklakat csak ittott szakítja meg a folyók mellett gyér növényzet, szavahihető utazók szerint 1 nőre 10, némely helyen 20 férfi esik. Ezeket d becsléseket megerősíti az a tény, hogy Tibetben a férfilakosság fele a lámakolostorokban él és a monogámiának egy sajátos fajtája alakult ki, amit egyesek a többférjüsóggel tévesztenek ö sze, azonban Henry Landorí csak a férjek évenkint való vultoztttusa figyelhető meg. A regeneráció elve, oar az eltolódás rendkivül nagy, itt sem alkalmazható, mert a sajátos csaludi élet
