Hetikiadás, 1927. július-december

1927-11-15 / 46 [1512]

45 . sí. 1 C J27 .novombcr lő. ; 3, oldal.. Pillanatképek a nemzetközi birkozóversenyről. üovember első napjaiban tizenhárom ország legjobb urna-tőr birkózói letogattak el Budapestre,hogy eldöntsék,melyik méltó az Európa­bajnok cím viselésére.A mieinkkel együtt tehát tizennégy nemzet fiúi küz­döttek olyan szokatlan hévvel és művésziesen,amilyet mé_—-z olimpiai já­tékokon sem igen lehet látni* A Bekelfcow-cirkusz háromezer főnyi közönsé­gét befogadó nézőtere négy napig az utolsó eugig megtelt izguló kíváncsi­akkal és szakértőkkel. Aki nyitott szemmel figyelte az eseményeket,sok Olyan mozzanatot jegyezhetett fel,amin jó kissé elgondolkodni. Az első este nemzetenként és névszerint bemutattak a ver­senyzőket. A közönségből kirobbant az érzés és valóságos szeizmográf volt •- taps és éljenzés erőssége,amiből a főyáros hangulatara Is lehet követ­keztetni. A törökök,olaszok, esztek és németek kapták a legnagyobb tap­sot.A franciakkal,svédekkel,norvégekkel ós osztrákokkal szemben udvarias, de meglehetősen tartózkodó volt a nézősereg,melynek szakértelmét az bizo­nyltja legjobban,hogy megtapsolt minden szép akciót,még ha magyar ellen érték is el.Ez a maga tartós csak a franciák (Javára 'és az esztek kárára változott meg a verseny vége felé. A párisi birko'zők hamarosan kiestek még a döntő küzdelmek előtt,de a vezetőjük olyan pártatlan gavallérosság­gal bíráskodott,hpgy többször kijutott neki a zajos elismerés.Ezzel szem­ben az „sztek, - bar mint rokonok, nagy szetetet-előnyben részesültek, ­m : \ a második napon kezdték elveszíteni a oizalmat. ,amit annak köszönhet­nek, nogy igen erőszakos:' és nem egyszer szabálytalan eszközökkel dolgoz­tát. Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk azt is,hogy északi testvé­reink 'voltak legerősebb ellenfeleink,amint a végső eredmény 9/9 pontará­nyán is meglátszik. Az egyes mérkőzések alatt a magyar,-z olasz és az eszt birkózók küzdöttek a legnagyobb öntudattal és lelkesedéssel.á magyar fiuk­nak sz rny&t adott a közönségből kiáradó tuz és nemzeti öntudat,ami nem kis mértékben járult hozza az elsőség megszerzéséhez. Ai hazai közönség -zonlben hiányzott az olaszok mögül.Akik csak távolról ismerik az uj Itá­liát, most láthattak, mennyire átalakította Mussolini uz olasz nép szelle­mét.Birkózóik tudus dolgában még nem érték el a világklasszist jelentő magyar szinvonalat,de akarásban és lelkesedésben tanulhat tőlük minden nemzet fia. Az esztek kissé elbizakodva ke«zdték a versenyt,mert a lQgutób­bi EurópábajnoksagofcofíL mieink visszalépése következtében ok nyerték a legtöbb bajnokságot. A török birko'zókról most hallottunk először.Alig egy éve - szerződtetett ICemál, basa magyar trénert,aki csak ugy az utcán és a kaszár­nyákban szemre választja ki a jókötésű fiukat,akik mégis észre tudtak vé­tetni magukat ebben az óriusi versenyben cseréjükkel és szívóságukkal. Aki lattá,sohasem felejti el,hogyan fektette kétvállra az óriaserejü Meh­med az elegáns francia bajnokot.ííehmed Sl éves, irni-olvasni nem tudó tevehajtsár és ce k májusban vonult be a török hadseregbe, A közönség pillanatok alatt kedvenceivé fogadta a törököket,akik a legközelebbi Európaversenyen bizonyára már az elsőknek is veszedelmes ellenfeleik lesznek. Sok festő és szobrász kereste fel a versenyek alatt a Beketow-cirkuszt.hogy tanulmányozza az emberi test mozgását.Felejthetet­len élmény volt Fapp László ezévi magyar és Braun mult évi német Európa­bajnok küzdelme. A 21 éves magyar joghallgató olyan volt,amilyennek el­képzeljük a magyar föld acélizmu, csupa tüz,virtuskódó legényét.A közön­ség ir.las is volt Papp Laszívónak,mert olyan ujjongást még a legöregebb sportrajongók sem lutták,amilyent vasárnap este tapasztalhattunk. /Folyt.kov /

Next

/
Oldalképek
Tartalom