Hetikiadás, 1927. július-december
1927-08-30 / 35 [1512]
35. sz. 1927 OUq. 30. t ,fi t . ' ^. oiaui. A Rothormoro akció hutása a ma yar gazdasággléiotro. Munkatársunk felkereste a magyar gazdasági élet egyik szaktekintélyét, Buday Barna gazdasági főtanácsost, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóját, akihez több időszerű probléma ügyében kérdést intézett. Arra a kérdésünkre, hogy az idei közepes termés mennyiben érezteti hatását a gazdasági életre, a következőket mondotta: - A gazdákat a gabonanemüeknél bizonyos csalódás érte. Többre számítottak és kevesebb termett. Igaz, hogy a gabona minősége teljesen kielégítő. A gazdák azonban az árak terén szintén csalódtak, mert a helyzet na az, hogy a magyar gabona éra a világpiaci árakon jóval alul maradt* Ez az árkülönbség 1.50 - 2 pengőig terjed, áz amerikai gazda 1 1/2 pengővel kap többet a gabonájáért, mint a magyc.r^pedig neki nagyobb utat kell megtenni a-fogyisztó piac eléréséig. - A jóminóségü búzát nem honorálják kellően. A minőséget ugyanis aszerint állapítják meg, hogy valamely búza" 76 kg-os átlagon felül van-e, vagy alul. Ha a buza 77 kg-os / akkor 100 mázsánkónt 1 mázsa árával többet kap a gazda. Viszont amennyiben csak 75 kg-osakkor 100 mázsánál egy mázsa árával kevesebbet kap. A 76- kg-on felül azonban csak 80 kg-ig honorálják külön a buza minőségét, már 80 kg-on felül üem. így ázásán azok a gazdák, akik nehéz minőségű búzát termelnek nem találják meg kellőképen számításaikat. " "A magyar gazdák.mint mondottam nincsenek megelégedve az áralakulással, kartelt azónban.miként a gyárosok, nem csinálhatnak. Ezért a ki/ítel j 0bb UŰ ,-r SZorV ezéset kívánják a gazdák. Az volna fontos, hogy a fölös gabona-készleteket fokozatosan, te-rvsz erűen beosztott időnként vigyék ki. A pénzszűkét még mindig erősen sinylik a gazdák./*4g;$hogy - különösen a gyöngébb kezek - kénytelenek a búzát piacra dobni es olyan áron adni, ahogyan veszik. Azoknak a gazdáknak, akiket eresen ^-S sujt a maga* kamat, most mélyen az export-paritáson alul kell eladatok gabonájukat. Az értékesités megszervezése alatt arra gondolunk, hogy a gazda előleget kaphasson gabonájára, hogy ne kelljen eladnia a legrosszabb időben. Ezt a gabona közraktárait megszervezésével lehet elérni* Bizonyos iránybél elhangzott a termelők ellen az a vád, hogy ők az okai a drágaságnak. Mi az igazság ezen a téren? - kérdeztük. - Ki érzi azt - hangzott a válasz - hogy a buza ára ma nem áll az export—paritáson? Mihelyt a 'buza drágul, ez azonnal A '. jogcím az árak emelésére, de ha olcsóbb a gabona a lisztnél és a kenyérnél^ a fogyasztó nem érzi az olcsóbbodást. Ha a magyar gabonáért magasabb árat lehet elérni, ez a gazdáknak sokat jelent, viszont a fogy asz tők nem nagyon órz ik meg, mert egy mázsa buza árdiferenciája ugy eloszlik, amikor páijkilo lisztről, vagy kenyérről van szó, hogy a fogyass:tó szempontjából alig jelent valamit. Sajnos,az idei termés nem lesz magyobb hatással a gazdasági életre, mint az évi rendes közepes termések. 1\ kereskedelemre és az iparra, ezek fellendülésére a termés nem lehet nagyobb hatással., mert a gazdának-nem marad feleslege. Beruházásra nem juLt. A föld folyton adósodik és évről évre nagyobb termésre volna szükség, hogy űí gazdaközönség nemcsak, hogy törlesztesse, de legalább elbírhassa a terheket. Külön ösen a kisbirtokokat terheli uagycbb adósa" T h , •• vv , • fir TT-iew-nv,* *i!vv Z 3mma.r megfcozlttik a békebeli megterhelés 6C A-at. Ez viszont többet 5e lónt # békebelinél, mert 14 ^-ps kamattal kell megküzdenie a gazdának, pedig örül, ha 5 ?£-ofc ki tud hozni a földA uai adósságnak nagyobb jelentősége van, mint a békebelinek, amikor a föld haszna nagyobb volt, az |fed<5 kisebb, a munkaerő olcsóbb és nem volt olyan nagy ára az tfarpcikkaink sem.
