Hetikiadás, 1927. július-december
1927-08-30 / 35 [1512]
Egészséges pály. választás. Ma nég a gondtalan gyormeksercg örömnél élvezi 0 nyár boldogságait, a pályaválasztás előtt álló fiatalság még nem törődik a holnap ajtaján már kopogtató, őszi gondokkal, de a szülők gondolatai mindinkább reáterelődnek a csakhamar megnyíló iskolaévre, hogy határozzanak gyermekeik további sorsa felett. M ert az a lépésük, hogy az elemi és ismétlóiskolákat, esetleg a középiskola néhány osztályát elvégzett fiukat - leányokat tovább iskoláztatják-e az ősszel, vagy pedig gyakorikati pályára adják-e, nemcsak a gyermekek, hanem az egész család sorsára is fontos h. tással lehet. Nem vitatható, hogy mimen szülő okosan cselekszik, midőn gyermekeinek minél több hasznos ismeret megszerzésére ad alkalmat az iskoláztatás utján, ha módja van reá, de az is kétségtelen, hogy már az alsóbbfoku isko-* Iákban is törekednünk kell arra, hoxy a gyermekek a nekik .legmegfelelőbb életpályára tudjanak kaszulodni az általános ertekü művelődési pallérozása mellett. Ezért gond az osz közeledtével a helyes pályaválasztás. Egész életét elronthatja az az ember, aki hajlamaival, testi - lelki alkatával ne" hcn egyező mesterségre adja a fejét, akár a körülmények félreismert kSnyszero) akár mások,kivülálló személyek befolyása miatt. Tulajdonképen nem is volnr szabad az életpálya megválasztásában más- szempontnak szerepelnie, mint a hajlamok és a testa kat adta reátermettségnek, Ha több évi tanulás, gyakorlat után kénytelen valaki egész életpályaját, mesterségét, megváltoztatni, azzal néha nagyobb kárt okoz magának ós környezet nek, mint amennyi hasznot a legjövedelmezőbb életpálya is hozhat. Mert hisz ormit ér, ha valaki pár évig, me-gfeszitett és neki nem való foglalkozásban megrokkan és felőröli magát, bárha addig jól is ment a dolga és szépen ^ megélt munkája után? Áll ez a testi és szei.lemi munkára egyaránt. A szülék kötelessége, hogy a gyermekek lelkéből előbb-utóbb kiütköző . ; tehetségeket és hajlamokat aszerint is olbirálják: vájjon a választott pálya- valóban meg is felel-e a gyermek testi alkatának és leik berendezésének. Ezzel a körülménnyel már a hatóságok is számolnak, amidőn az ipari pályákra készülő fiatalságot törvény erejével kéiryszeritik, hogy a végleges elhatározás előtt orvosi vizsgálatnak vesse magát alá, amely hiv; tva vai megállapítani, vájjon valóban alkalmas-e az illető a választott munka végzésére, á gyenge, vézna alkatú gyereket nem engedik a hatósági orvos nehéz testi munkát megkivánó ipari foglalkozás üresére, a tŐdóbajra hajlamosat nem olyan munkára, ahol por, rossz levegő, kö-nyü meghűlési alkalom egykettőre alááshatják egészségét. A szvuvak, vagy rövidlátó gyermek nem lehet vasutas, az ideges hajlamú gyermek nem mehet olyan ipart tanulni, ahol a fokoz ott figyelem megkívánt feltétel. De számos ilyen példát sorolhat- . nánk még fel, ami igazolja az ilyen intézkedések célszerű és szükséges voltát. Ma már a hatóságok egy lépéssel tovább is mennek, amidőn-a pályaválasztási tanácsadást igyekeznek országosan-megszervezni. Ez a munka annyit jelent,^hogy nemcsak a tiltó rendelkezést közlik a jelentkezővel, hanem megfelelő szakorvosi vizsgálat alapján azt is megállapítják róla, hogy vájjon milyen munka, mesterség, ipar gyakorlására teszi alkalmassá testi és .„•., fcllitcíi lelki alkata? Támogatják ezt a törekvést ;.. különböző :a.gy ipari egyesülések és érdekeltségek is, hiszen ezek előtt sem lehet közömbös, hogy egészen megfelelő, jól képzett és arravaló munkásokkal dol-oztathatuak-o, -vagy csak imiael-ámmal egyedül a megélhetést kereső, de a szakma iránt érdeklődést és arra való rátermettséget nem mutató embereik legyenek. Ez a helyes nunkaerö-k ihásználás elvével sem egyeznék. Ilyen pályaválasztási tanácsadó már működik is Magyarorsz.ggo::., de egyelőre csak a. fővárosban, pedig kívánatos lenne, hogy a vidéki, nagyobb ipari gócpontokban is meglegyen a lehetősége a fiatalság helyes kiválogatásának-