Hetikiadás, 1927. július-december
1927-07-05 / 27 [1512]
Norjy£ n j t a . ibertj pus. Egy nagyhírű amerikai tudóé, dr, Bennet Beán, újszerű módon szabályozza a különböző e .Vbcrti pueokat, melyeket ne" gy főcsoportba oszt. Előre bocsa jt ja azonban, . hogy a. vezérelv, moly szerint a csoportosítást végzi, nem egészen eredeti, mert már az orvo studo mán; igazi úttörője és* mondhatni megalapítója, Hippocratos, az embereket két csoportba osztotta,szellemi és jellembeli tulajdonságaikat azokból a fiziológiai tulajdonságokból vezette le, amelyek a két csoportot jellemezték. Hippocrates és utána sok évszázadon át a követői azt tartották, hogy_ az emberek általában vagy ;utaütésre„vagy tuberkulózisra', népiesen sorvadásra hajlamosak, aszerint, hogy hus vagy növényevők-e? Ezalatt nem azt értették, hogy minden ember arra van predesztinálva, hogy gutaütés, vagy tüdővés.z következtében haljon^meg; se pediglen azt, hogy minden növényevő, vagy hússal táplál kozó ember múlhatatlanul a halálnak e nemével hal meg,hanem csupán azt, hogy az emberek egyik csoportja a szervezeténél fogva elhízásra, é > vérbőségre, és gutaütésre hajlamos s ezek a hajlamok következtében " növényevők", azaz a táplálkozásuk jorészbeaa növényi ^anyagokból zöl dsá. gf élekből áll, s a hus eledelektől ha nem is tartózkodnak teljesen, de ne a kedvelik; s viszont ugyanez a helyzet a " húsevőket", vagyis a tuberkulózis betegségre hajlamos embereket illetően. $r. Beán ezt az osztályozást, mely szeemeli?thatóan gyermekes, természetesen nem fogadja, el; azonban helyesnek találja azt Síz elvet, hogy az emberek lelki tulajdonságait a szervezetük milyensége szerint kell megítélni. Szerinte ugyanis az ember szellemi és erkölcsi tulajdonságai elsősorban aszerint fejlődnek'ki, amilyen a fizikumuk, vagyis ahogyan a szervezetük épült fel. Ezen elv alapján a professzor az emberi nemet négy főcsoportra osztja.Szerinte az embereket a következő négy főcsoportra lehet osztani: agyvei ősökre, tüdő sökre, izmosokra és gyömresokra.Ezalatt pedig az értendő, hogy egész szervezetükben vagy a központi idegrendszerük, vagy a légző, avagy izom és emésztő-rendszerük van aránytalanul jobban kifejlődve, mint a többi , vagyis nincs meg a négy fő életszerv között a kellő egyensúly,, mint a normális embereknél. - Mert a normális embereire ez a Beán féle osztályozás nem vonatkozik. Dr. Beant csak a rendkívüli ember érdekli, ő azt igyekszik bebi zonyitani elméletével, hogy a kiváló és nagy emberek e négy csoport valamelyikéből kerülnek ki. Vagyis ahhoz,hegy valaki igazán nagy <_mber legyen, mint például Napóleon, vagy Beethoven, annak elengedhetetlen előfeltétele, hogy az illető a teste szerkezetét illetően a főcsoportok valamelyikéhez tartozzék. Mindamellett azt ő sem állítja, hogy akiről első pillanatra megállapítható, hogy a csoportok valamelyikéhez tartozik, az okvetlenül kiváló vagy éppen nagy ember,Csak az bizonyosaondja - hogy az ilyen ember nem tartozik e mindennapi emberek közé, a. ; _ jellembeli és lel .Isimtulajdonságai határozottan sajátosát vagyis eltérők a tucsteriberekétői. a normális testalkatú, egyensúlyban levő szervekkel bíró emberektől. Nem kell tehát azt hinni, hogy a. nagy c-nberek csak a kivételes agyvelejű emberekből kerülnek, ki. Sem pedig azt, hegy azért ,mert vala v i szervezetileg normális, vagyis nem osztható egyik csoportba sem, az ne 1 lehet kiváló és rendkívüli ember.Ámde a"normális"alkatu emberek száma korántsem olyan nagy mint hinnők. / folytcköv./
