Hetikiadás, 1927. július-december
1927-08-09 / 32 [1512]
A csecsemők nyári bélhurutja, Az első életévüket élő kisdedeknek nagy ellensége a kánikula, Ségi tapasztalat,^;*^ nem is kell igazolásáért a nagy szánok törvényszerűségével bizonykodó statisztikához fordulnunk,hogy a legmelegebb nyári hónapokban a csecsenők milyen nagy tömege esik áldozatul a nyári bélhurutnak.Nemcsak a rosszul táplált ,gyenge és születésétől fegva^fejletlen*apróságok között pusztit a betegség,nagy rendeket vág még a látszólag egészséges és jól gondozott csecsemők sorában is,Az orvosi tudomány ma már kiderítette, hogy ennek a szomorú jelenségnek többféle oka leheti részben magukban a csecsemőkben , öröklött hajlámáikban,vagy testalkatukban lelhetjük fel azokat a körülményeket,melyek a veszedelmes bajnak kedveznek, részben pedig a táplálás hibái,párosulva a nagy melegnek a csecsemő életére való veszedelmes hatásával;okozhatják a betegség fellépését és az életre is veszedelmes sulycsbbodását.Azokkal az okokkal nem kell foglalkoznunk,melyek a csecsenők alkati sajátságai,hiszen itt a teráészetneK kérlelhetetlen tényeivel állunk szemben,melyen segíteni, amúgy ia*-csak a nagyon gondos orvosi gyógykezelés és ellenőrzés tud.Ámde azok az okok,melyek a helytelen táplálás körébe vágnak,már igen könnyen megszüntethetek volnának, ha minden anya betartaná a csecsemővel való "bánás aranyszabályait és örökké érvényes igazságait.- Ezek között a legelső az,hogy jól megjegyezzük: az anyatejet nem pótolja senki! Bünt követ el minden anya,aki akár kényelemszeretetből, akár ostoba hiúságból,alapos egészségi ok nélkül,megvonja gyermekétől a természetes táplálás*,.Hisz jól tudjuk,hogy még a természetesen táplált gyermekek között is sokszor milyen veszedelmet idézhet fel a meleg nyári hónapokban való elválasztás,mikor a; mesterséges táplálás összes veszedelmei egyszerre rohanják meg a szerencsétlen kisdedeket,hát még azoknál, akik kezdettől fogva nélkülözték az anyatejet,milyen nagy veszedelemmel kell szánóInunk,Hiszen a nem elég tisztán kezelt,vagy nem helyes arányban kevert tehéntej - akár fertőzés,akár káros erjedések,megromlás utján - legtöbbször veszedelem a kánikulában a'-' '* G csecsemőnek ahelyett, hogy életet gerjesztő táplálék lenne.Hát még azok a karos és lielytelen szokások,melyek a különböző főzetek,teák és vágott pépek alkalmazásával teszik a csecsemő emésztőrendszerét beteggé és minden hurut os lobbos folyamat szánára fogékonnyá! Mindez elmarad,ha a természetes táplálkozáshoz ragaszkodunk. Ezen kivül jóformán csak az általános egészségügyi szabályok betartására kell ügyelniujnk a természetesen táplált csecsemő nyári ápolásával,hogy a lehetőség szerint elkerüljük a bajt.A túlságos meleg,a legyek és a tisztátalanság egyébb forrásai ellen hűvös szoba, Könnyű ruházat segítségével óvjuk a kisdedeket, távoltc rtuhk tőlük minden olyan hatást, ami egészségükre ártalmas lehet ős ha mégis bekövetkeznék valami betegség: azonnal orvost hivunk hozzájuk.Minden pepecselés, háziszerrel való próbálkozás káros lehet a csecsemőre,de kétszeresen káros a veszedelmes nyári időben. Ha pedig a természetes táplálkozásnak komoly,egészségi akadályai vannak,a mesterséges, üvegből való táplálásban mindenben az orvos utasításait kell követni! A legkínosabb tisztaság is kevés az ilyen veszedelmes évszakban,amit a tej kezelése körül kifejthetünk,a legkisebb rendetlenség is helyrehozhatatlan'bajt okoz hat,amit az adagolásban vagy a táplálás időre ndj ebeiig elkövetünk. Ma már, mikor az anya és csecsenőgondozás is olyan szép munkát^teljesit,mikor szerte az országban működnek az ingyen orvosi tanácsadók, járnak a védőnők,igen kevés fáradtsággal megszerezheti magának^minden anya. azsbkat az ismereteket,melyeknek pontos" negszivlelésével elháríthatja az ártatlan csöppség feje felől a korai halál veszedelmét. , A bűnös gondatlanság és az oktalan babona még úgyis sok ártatlan kisded eleíet^fogja kieltai..i,mig Magyarország elkerül a nyári csecsemőhalálozás mertekében vezető helyről Európa n.pei között.
