Hetikiadás, 1927. július-december
1927-08-09 / 32 [1512]
A sertéshizlalás ős tenyésztés válsága. v A setéstenyésztés és hizlalás^ ami^fcsir és nagyreszten ^ husszükségletet fedezi, szomorúan visszafejlődik. A sertéshizlalást i:em is régen olyan veszteség érte, hogy amikor a hizlaló a^sovány sertést beállitotta, hathónapi hizlalás után hatmétermázsaí erő-takarmányt feletett vele, végre szerencsésen hizott sertését eladta, akkor a szaldója^ az volt, hogy a hizlaláson vagy•a sovány sertés árát, vagy a tengeri árát vesztette el. Ha sovány sertése megvolt és a tengerit vette, akkor csak a tengeri árát vesztette el. Ilyen körülmények között, nem csodálható, ha visszafejlődik hires zsirsertésünk, a mangalica tenyészet és nem csodáig kothatunk azon sem, ha a hizlaldák nagyrésze kong az ürességtől. H 0 gy nár most akadtak jelentékeny tényezők, akik ezen a "bajon ugy kívántak segiten, hogy úgynevezett vámelőjegyzéssel, ami csaknem egyértelmű; a vámmentességgel, engedjük be a balkáni sertéseket, teremtsük meg a hires magyar sertés tranzitóvásárt, akkor majd olosóbb lesz a sertés, megfeleSkeztek azonban arról, hogy talán mégsem kívánat es ilyen mesterségesen átmenetileg egy fontos élelmiszercikkben ugyan olcsóbbodást teremteni, egyben pedig a magyar mezőgazdaságban olyan válságot létre hozni, amely egyszer és mindenkorra tönkretenné a magyar sertéstenyészetet és hizlalást• Ki fog nálunk a tenyészetre vagy a hizlalásra gondolni akkor, amikor a sokkal olcsóbb körülmények és sokkal olcsóbb termelési fel;-, tételek mellett előállított balkáni sertésekkel kellene konkurálnia, akár belföldön, akár külföldön, hiszen ez a tranzitápiac mindakettő pusztulását magaután vonja. A z 1925-26-os hizlalási és vágási kampányben Németországba közel 150 ezer drab hizlalt sertést tudtunk vágott állapotban exportálni. Az 1926-27-es idényben úgyszólván egy darabot sem, Körülbelül ugyanilyen szomorú statisztikát mutat legalább Németországra a sertés fehér termékeinek a kivitele is. ®z pedig egyszerűen annak volt a következménye, hogy még Németország is olcsóbban termelte a sertést, mint mi. Most^pedig, amikor már végleg elértük: volna azt, hogy a német belföldi sertéssel valahogyan konkurálni tudtunk volna és igy exportálni, néhány _ héttel ezelőtt Kémetország majdnem a duplájára emelte a beviteli vámokat.' Ezzel aztán beláthatatlan időre pontot is tett a mi export-lehetősegünkre. A Vas, Gép és Háziipari kiállitás megnyitása. A Vas, Gép és Háziipari kiállitás augusztus 18.-án nyilik meg. Régben látott érdeklődés és hatalmas arányú előkészületek előzSk meg.a kiállitást, amely eddig is hézagpótló szerepet töltött be a vasipar, Tálamint a vaskereskedelem életében. A Magyar Vaskreskedők és Vasiparosok Egyesülete, amely ebben az esztendőben ünnepli fennálásának 25 éves jubéliumát, ünnepi keretben rendezi a kiállitást, amelynek fővédnöke Horthy Miklós Magyarország kormányzója,"és József főherceg, védnökei Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter és Hámory EJrá. Pál a Rima vezérigazgatóba, ^diszelnöke pedig báró csepeli Weisz Jenő. A kiállitás sikere annál is inkább biztosítottnak látszik, mert Szent István hetében nyilik meg,amikor az ország legkülönbözőbb rétegei keresik fel a fővárost. Ilyen körülmenyek ^közott a kiállitás, amelynek tárgya a vaskereskedelmi cikkek, a munkagépek, a műszaki cikkek, az elektromos cikkek és általában a vasipar legkülömbozöbbjbérmékéi, alkalmas arra, hegy bebiztosítsa a kiállitás sikerét. A kiállításhoz egyébként két másik kiállitás csatlakozik. Egyik a rádiókiallitás, melynek céljaira a Postaigazgatóság külön stúdiót engedélyezett, Ö másik a reklámkiállítás, amelynek célja a reklám fontosságának demonstrálása, az egész .magyar közönség előtt. Ezen a reklámkiállitáson résztvesznek a sajtóvállalatok, a grafikai intézetek, főkép azonban a fürdőVÍ--HA*Ilatok. A külföldi cégek közül a legnagyobb olasz autofuvarozási és Vlegenforgalmi vállalat, az Enit, továbbá több francia, svéd, német, osztrák, eszt és finn cég jelentette be részvételét, A vasipari kiállitáson a résztvevők száma meghaladja a 330-at.