Hetikiadás, 1927. július-december

1927-07-26 / 30 [1512]

Bizonyára minden háziasszony tudja, hogy az édes tejnek aludtejjé való átalakításához nem kell egyéb, mint a tejesüveget pár érára jő meleg, vagy legalábbis langyos helyre állítani. Ez alatt az idő alatt a tej a beléhullott apró erjesztőgombák hatása alatt megerjed, ^aludttejjé lesz, ami azután, megfelelően lehűtve, sek embernek kedvenc nyári tápláléka, hűsítője, frissítője. A frissen fogyasztott és egyébként is tisztántartott aludttej ellen egészségi szempontból sem lehet kifogást emelni, mert az erjedési folyamatba i>ej táplálóértékéből mit sem von le és csak abban az esetben rejthet magában az aludttej némi veszedelmet, ha a tisztasági követelményeknek nem felel meg. Természetes azonban, hogy a tökéletes tisztasága" nem lehet ott biztositanunk, ahol arra vagyunk utalva, hogy a levegőből lehullott erjesztőgombák változtassák aludttejjé az édes tejet, ^hiszen a gombácskák mellett egyéb, nem kívánatos szennyeződés is bőven éri a tejet. Ezért, de más oldalról azért is, hogy az erjedés'tiszta utón való előállításával. Tapasztalatból tudhatjuk ugyanis, hogy az aludttej néha, különösen ho szabb állás után, elveszíti kellemes, enyhén savanyu izét es keserű, kellemetlen fanyar izüvé: válik. Ez arra mutat, hogy az erjedés nem ment végbe tisztán, azaz, hogy a megkívánt savanyu erjedés melleit még másfajta erjedéses folyamat is érte a "tejet, ami izét és táplálóértékét egyaránt rontja. Hogy ezt elkér élhessük, a tiszta erjeszt eket kell használnunk. Ha ezeket a gombákat, melyek egymás mellett hatva, a tej* nek közönséges erjedését okozzák.egymástól elkülönített, tiszta tenyészetben alkalmazzuk

/

akkor különféle aludttejeket kaphatunk, aszerint, hogy az egyes erjesztek savképző h-.tása milyen módon és milyen mértékben nyilvánul Ma már többfajt... ilyen tiszta erjesztő van forgalomban és a közönséges aludttej mellett számos másfajta erjesztett oejet készíthetünk velük. Ezeknek legismertebbje a , . . yoghurt. Ize hasonló a közönséges aludttejéhez, de enyhébben savanyu, ami pedig a legfontosabb, az erjesztéskor a savó nem válik benne ugy külön, mint az aludttejben és igy nem áll annyira össze, inkább ^to jf elsz erű, sürü folyadék csak. Az eredeti hazája Bulgária, ott igen régóta ismeri a nép is és gondosan őrzött oltóanyaggal készíti a legkisebb parasztember is, /Még azt az erjesztőgombát is, melynek segítségével • itthon előállítják, bacillus bulg, ricusnak hívják/. Ma már nálunk is igen könnyű hozzájutni ehez a yoghuit- erjesz tőhöz és ebből _ • ' ^'í - -•« . !•'.',. i '" " következik, hogy otthon is igen egyszerű módon készíthetjük . " '• Í't az aludttej-félik; A készítésnél igen fontos az, hógy a tejet először felion aljuk! Ez éppen a legnagyobb különbség az aludttej és a yoghurt között. A^felforralt tejet azután lehűtjük ismét és apró kis üvegekbe, félliteres, náromdecis üvegekbe töltjük. Most hozzákeverjük a kis üvegcse tartalmát, amiben az. oltóanyagot, megfelelő használati ut sitással forgalomba hozzák. /Budapesten az Állatorvosi Főiskola tejlaboratoriumában igen olcsón beszerezhető ez a készítmény/.Négy-ötórai állás után teljesen megalvadt és készen van a yoghurt, ami azután, lehűtve, elsőrendű frissítő és tápláló ételnek mondható, A továbbiakban azután már nincs többé szükségünk semmiféle erjesztőszerre, mert az egyszer elkészített yoghurtból elég, ha egy kis kávéskanállal elteszünk másnapra és azzal oltjuk be a friss tejet, ilyen módon egész nyáron át magunk készíthetjük a legtisztább és igazán egészséges aludttejet-. Nagyon kívánatos volna, ha ez a készítési mód minálunk is elterjedne, mert.ha nem is igaz az az állítás, hogy Bulgáriában azért van a legtöbb százéven felüli életkorú ember egész Európában, mert a legtöbb aludttejet és yoghurtot Ott fogyasztják, annyi kétségtelen, hogy ^tejnek egeszséger, felhasználásában nagy változatosságot jelentene a közönséges életben.ia a jóizn és igazan egészséges yoghurtnaí: bővebb fogyasztása.