Hetikiadás, 1927. július-december

1927-07-19 / 29 [1512]

A nyári fertozó "betegségekről. Ha nem is beszélhetünk járványokról - hála a ma már majdnem tökéletesnek mondható, járványvédelmi berendezkedésünknek - azt kell szomorúan tapasztalnunk, hogy Magyarországon még mindig állandóan fel-fel ütik a fejüket olyan járványos fertőző betegségek, melyek ellen pedig nem volna túlságosan nehéz védekeznünk éá amelyek nemcsak sok aggodalmat, hagy költséget okoznak, hanem számottevő emberveszteséggel is járnak. Ilyen állán- * déán kisértő ragadós, betegségek - különösen nyáron - a hagymáz és a vérhas. Mindkettő az ember táplálkozócsatornájában, a gyomor, báhuzamban okoz su lyos néha végzetes elváltozásokat, és mindkettőnek átterjedésében kimagasló szerepe jut a szájon át történt fertőzésnek, »már tudjuk, hogy a « hastífusz" és a » fejti fusz " megkülömböztetősének nincsen alapja, amit a tudomány hagymáznak nevez, az a belek, különösen a vékonybelek, súlyos fertőző megbetegedése, amely az egyéni lefolyáshoz képest enyhébb vagy_^ súlyosabb elváltozásokat okoz az egész szervezetben, amelyben a fertőző méreganyag kering,Azt is tudjuk, hogy a vérhas a fertőző bélhurutnak csupán egy különleges formája, ahol a belek fekélyesedése. is többé kevésbbé súlyos vérveszteségtől kisért vérzéses gyulladása a körkép lényege.De tudjuk mindenekfelett azt is, hogy az egyéni, hajlamosságon kivül ezeknek a betegségeknek létrejöttéhez o^an különleges baktériumokkal való fertőzés szükséges,amelyek a táplálkozásra használt anyagokkal juthatnak be a szervezetünkbe. Sem a hagymázos, sem a vérhasban szenvedő betegtől'nem x lehet a betegséget egyenes érintkezés / pl. látogatás/ utján - a levegőn keresztül - megkapni, de igenis megkaphatja az, .aki ennek a beteg V.nek ürülékével bármi módon szennyeződik.Első és legfontosabb kötelesség tehát, hogy a betegek ápolásával foglalkozó személyek a legszigorúbban ügyeljenek a tisztaságra. Ha a betegek ürüléke akármi módon / pl. a szabadba való kiöntés,pöcegödörbe való öntés, stb. utján/ belekerülhet a többiek használatára szolgáló ivóvízbe , pl. beszivárog a kútba!, akkor má* készen lehet a veszedelem. Az ugyanis kétségtelen, hogy az ivóviz nagymértékben tei jesztője lehet eme betegségeknek, ha valami módon ilyen bacilusokkal szenj nyeződik.. Ezt kell tehát meggátolni alyképen, hogy az ürülékeket mindig fertőtlenítve szabad csak elönteni/ mésztejjel való keverés után/. A kutakj városokban a vizveáe'iék vizének tisztántartása természetesen már közegészségügyi tennivaló, a hatóságnak kell arra ügyelnie, hogy azoknak építése és berendezése kizárja az efféle fertőzést.Az egyéni védekezés, különösen a betegek körül foglalatoskodók részéről még arra is ki kell,hogy terjedjen, hogy ők maguk tiszták maradjanak/ gyakori kézmosás,stb./Tapasztalati tény,az is, hogy a tej szerepe az ilyen fertőzések terjesztésében szintén nem kicsinylendő: Ezért főleg nyáron,- a tej körül a legnagyobb óvatosság sem fölösleges. Tudjuk, hogy a forralás elpusztítja az árta csirákat, tehát forrai.alla.ai tejet csak akkor igyunk , ha annak feltétlen tisztaságáról meggyőződtünk. Ugyanezt a szigorú tisztágágot kell a nyári étrendünkben olyan nagy szerepet játszó nyersen fogyasztott gyümölcs és főzelékfélékkel szemben is szem előtt tartani. Nagyon könnyen lehetséges, hogy a szennyes gyümölcs, vagy nyers n^övényi táplálék fertőződött a^baktériumokkal, akár a termelés helyén, akar a kertben , akár a szállítás alatt, vagy^magán a piacon. Mindent csak tisztára megmosna fogyasszunk tehát, a hámozható gyümölcsöt pedig meghámozva. Az ils^en óvórendszabályok betartása mindig igen fontos,mert ismételjük, hogy Magyarországon ezek a nyáron gyakori betegségek állandóan előfordulrja^de különösen lényeges akkor, ha környez;etünkben valami ilyen természetű'megbetegedés történt. Csak igy lehetséges ugyanis, hogy párhuzamosan a hatósági védekezéssel az egyes emberek ás mindent elkövet*?:* .ssenek e két veszedelmes betegsók; elkerülésére.