Hetikiadás, 1927. július-december

1927-07-19 / 29 [1512]

Repülőgépkirándulás léghajóra 1.. Lindbergh, Oiamberltm és Byrd sikeres óceánrepülése óta az egész világító azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy lehet-e rendsseres utasforgalmat szervezni Amerika és Európa között, Sokan ugy vélik megoldhatónak ezt a nagy fontosságú lépést, hogy mesterséges szigeteket, vagy egy helyben vesztegelő hajókat állítanak az útvonalra, hogy a repülőgépek leszállhassanak, pótolhassák benz in-szükségletüket és azután mehessenek tovább. Olyan reményeket fűznek ehhez az ujitáshoz, mint annak idején a vasúthoz. A legutóbbi napokban azután Kanadában gazdag berillium telepeket találtak, amelyek az alumíniumnál háromszor könnyebb fém termelésére alkalmasak. A repülőgép fejlődésének uj korszaka következik ezzel a felfedezéssel. Csökkenni fog a repülőgép önsúlya és ugyanrolyan arányban emelkedik a szállítható teher mennyisége* Most még csak a benzinnek, az erőforrásnak könnyebbé tevése a nagy feladat. A kémia és mechanika rohamos fejlődése reményt nyújt arra is, hogy. sikerül kiküszöbölni ezt a nehézséget, azonban az amerikai mérnökök a németek kezdeményezésére - nem akarnak várni és az adott körülmények felhasználásával iparkodnak üzletszermvé tenni az embernek a levegőben való közlekedését. Erre a célra a Zeppelin rendszerű léghajó a legalkalmasabb. A léghajó felemelkedéséhez nem kell külön erő és csak a gyorsaság /^vfsz intés irányban való haladáshoz szükségesek a motorok. A léghajó méretei ennek következtében aránytalanul nagyobbak lehetnek. /Már 1917-ben építettek a németek olyan kormányozható léghajót . amely 52 tonna terhet vihetett./ Az amerikaiak már épitik is 170 ezer köbméteres léghajókat, amelyek 80 tonna hasznos súllyal 65 ezer kilométer utat tehetnek meg leszállás nélkül és óránkénti sebességük 110-130 kilométer lo-sz.. Gondoljunk csak arra, hogy Lindbergh, Chamberlin és Byrd 45005000 kilométer körül ingadozó eredminye hogyan eltörpül a léghajóké mellett. Adjuk még ehhez hozzá azt az óriási külömbséget , ami a két légi járómü biztonsága között van. Ha elromláik a repülőgép motorja vagy^motorjai - az utasok élete veszedelemben forog, ellenben ha ugyanez szerencsétlenség történik a léghajóval^ a gép akár napokig eluszkálhat a levegőben, amig a motorokat kijavítják, vagy alkalmas teret találnak a kikötésre. A repülőgép 2-4 ezer kilogram robbanékony benzint kénytelen magával vinni, mig a léghajó nyersolajat használ ós a felfelé ható erő forrása - hélium gáz - sem gyújtható meg. Ezekből is látható, hogy a repülőgépek a hosszabb utakon kénytelenek lesznek átadni a teret a léghajóknak, Természetesen a léghajókat is olyan kényelmes felszerelésekkel rendezik be, mint akár az óceánjáró hatalmas gőzhajókat. Az eddigi tervek szerint minden léghajénak lesz néhány repülőgépe , mely a hajó tetejéről indul és oda száll vissza..tehát.a két három napos utazás közben repülőgép kirándulásokat is lehet tenni . -L. • * * -> ' - J -P • , hogy előzzek a léghajózás "unalnassagat»„ A fürge repülőgépek ott fognak csapongani a hatalmas - 200-300 m hosszú - testű szivar alakú léghajók körül és még arra is alkalmasak lesznek, hogy kikötés nélkül " - vehetnek fel és adhatnak le utasokat, ami nem fogja megakasztani haladásukban.