Hetikiadás, 1927. július-december
1927-12-20 / 51 [1512]
Ujabban divatba jött az,hogy a szabadban szokásos jatékokScé szobai játékokká változtassák,Igy például . croquet és a tenniszjatékot ujabban szobában is játszak* -&3 miért ne tennők íaeg ezt a futballja tékkal- is, ha lehet.A szobai futballjátékot Angliában nagyon elterjedt szokás szerint az asztalon kézujjakkal játszak.A játékosok szana lehet 2,4, vagy 6. A játékosok mutatóujjukat és kózépsőüjjukat játékbabacipőkbe bujtatják; a futballabda céljaira pedig nagyon alkalmas a tenniszlabda,mig a kapukat az asztal két végén ugy állitják fel,mint a szabad pályán szokták.A szabályok természetesen ugyanazok,mint a szabadban és a játékosok igy azt képzelne tik, hogy kedvenc pályájukéra vannak.Az egyedüli kellemetlenség az,hogy a labda nagyon könnyen leesik az asztalról,de ezen is segithetünk és pedig ugy,hogy az asztal szélére női kézimunkából való kis halót feszitünk. / A karácsonyi számhoz. / ~ ; = Muzsikáló cérnaorsó. Vegyünk egy nagyobb méretű,mondjuk négy centiméter átmérőjű koronggal biró cérnaorsót és valami ócska pneuinatik légpárnájából vágjunk ki két jó ét centiméter hosszú és egy centiméter széles kaucsuk szalagot.A két keskeny szalagot fektessük egymás mellé és erősitsük az egyik korongra u^y,hógy az orsó egyik nyilasét elfedje és szorosan egymás mellett legyen ugyan,de egymást semmi esetre se fedje.A kaucsuk szalagocskák végét a hengeren szorosan kirülkötözatt cérnával erősitjük meg.Ezzel a hangszerünk kész is van. Ka már most játszani akarunk a hangszeren,akkor egyszerűen a szabadon hagyott .ellenkező nyilasba fújunk,vagy énekelünk.A lehelet megrezegteti a két kaucsuké szálag szegélyét és ezzel sokszor igen mulatságos,sőt néha egészen dallamos hangot idézhetünk elő.Ezenfelül ujjainkkal is segiteni kell a muzsikálásban és pedig ugy,mint a tilinkón szokás,hogy miközben fuj-juk és a szalagok rezegnek,ujjuhkkal élénken nyomogatjuk a szalagokat,úgyhogy ilyen módon gyermeksirast,vagy kotkodacsolást és némi kisérletezés után sok más mindenféle hangot lehet előidézni . /A karácsonyi számhoz! / Drága lópatkolas. Egyszer egy lovasember megállt egy kovács műhelye előtt és felszólította a kovácsot,hogy a lehető legolcsóbb áron patkolja meg % lovát.a furfangos kovács elhatározta,hogy megtréfálja ezt a garasoskodó lovast és. ezért igy válaszolt: "A patkolás igen olcsó lesz és csak azt számítom fel most is,amit nálam mindenki szokott fizetni. Az első patkószeg egy fillérbe kerül, a második két fillérbe és igy tovább minden következő patkószegért kétszer annyit kell fizetni,mint az előzőért."A fukar lovas nem fogta fel azonnal, hogy a ravasz kovi.es szarni tusának mi lesz az eredménye és könnyelműen elfogadta az ajánlatot és ráhagyta,hogy ilyen feltétel mellett akár mind a 24 patkószeget is felverheti.A kovács ravaszul mosolyogva munkához látott, a lovas pedig ezalatt elkezdte számolgatni,ugyan mennyit keli majd fizetnie. Alighogy*elkezdte a számolást,egyszerre csak elsápadt,odarohant a kovácshoz és rákiáltott: "Hagyja abba azonnal a patkolast,hiszen soha sem lesz elég pénzem,hogy kifizet-, hessem az árut./" Hagy hirtelenében kiszámította azután, hogy a huszonnegyedik patkószeg beverése pontosan ö,3bb.608 fillérjébe kerülne! , vagyis 83.88b; pengő és 08 fillérbe és mind a huszonnégy szegnek a felveréséért pedig nem kevesebb, mint 167.772 pengő 75 fillért kellene fizetnie.Hagy nevetés közben azután ujabb es sokkal méltányosabb alkut kötőtöek.
