Hetikiadás, 1927. július-december
1927-07-19 / 29 [1512]
- - ' A l egújabb Török ország , Kemal pasa radikális intézkedései sok szint letörölhettek a mohamedán Törökország sajátszerű ós senimiképon nem európai külsejéről; a kalifátus megszüntetése lehetett merész, majdnem forradalmi elhatározás és a turbán leparanosolása a mecset-udvar lépcsőin ülő és monoton, suttogó hangon a koránt betűző öreg törökök fejéről lehetett talán még merészebb és még forradalmibb lépés, de azért móg^Xs csak a mohamedánizmus marad a ^elet cs éppen a Njmgat felé néző és a Nyugattal határos Kelet, tehát par excollence Törökország legféltékenyebben őrzött kincse, a nagy összetartó erő, amely Törökország nemzeti hatánain messze tul Bagdadon, Bokharában éppen ugy,- mint Bengal és Jáva mohamedánjai között valami csodálatraméltó szolidaritással fogja ogybe a Mekka felé forduló Kelet tarka, sokféle népfaját<, Sztambul száznál több mecsetje között a legszentebb, a legáhitatosabb tiszteletben tartott az a fehér márványból épitett dzsámi, amelyet Bizánc meghódítója, II. Mohamed szultán épittetett legkedvesebb katonája, Abu Ejub, a próféta zászlójának hordozója sirja fölé. Á mecsetet sűrű ciprusliget veszi körül, mögötte az Aranyszarv partján emelkedő lankás domboldalon szintén ven ciprusfák között egymásnak dőlt turbános sirkövekkei régi temető terül el. Galata és Sztambul zsivajából ide már semmi nem hallatszik el. A domb mögötti völgyben virágbaborult gyümölcsfák között Ejubnak, Sztambul külvárosának apró barna faházai látszanak, jó Keleti szokás szerint utca nélküli összevisszaságban. Odébb délfelé " . : . Sztambul háta mögött a régi bizánci várfal düledező, de még mindig imponálóan hatalmas, zömök négyszögletes bástyái fészkelnek a lankás, szelid hajlású domboldalokon. Egészen messze pedig a nagy mecsetek kupolái csillogtak, az orősen tűző délutáni napfényben, Lent a tágas mecsetudvar közepén több évszázados hatalmas platánfa tövében nyolc fehér narványosz 1 ppal tartott és tarka arabeszkes faience-szal diszitett kut áll. A dzsámi belseje impozáns hatalmas kupolával, aminek méreteit szinte megkétszerezik a főkupola fiait minden oldalról áttörő főJkrpolák - a mecset építkezésnek ez a legjellegzetesebb sajátsága, amely már az Aja.Szófia mecsetté való átalakításánál elkezdődött, de legszebb példáját a^XVI. század közepén épült Szulejmanjé, I. Szulejmán szultán óriási, egész Sztambulban legnagyobb mecsetjének belső kiképzésénél lehet látni. A mecset egyetlen dísze a padlót véges-végig beborító szőnyegeken kívül a mihráb, a mohamedán oltár szines márványkövei, csipkoszorü faragással diszitett, szinte drága- köszépségü porfir oszlopai és az arab-stilu boltr iveket díszítő arabeszkes faience- .lapok. Ejubtól délre Sztambul felé alig egy negyedórai séta az Ajvan Szeráj-kapu, ahol az Aranysz rv partjához jut ki a régi Theodosius-féle várfal, amely a Márvány tenger partján levő Porta Auerlatól, a későbbi ós ma is Jodli Kulénak Hét Toronynak nevezett nagy erődítménytől elkezdődve csaknem hét kilométer hosszúságban vette körül a régi Bizáncot. Ez a hatalmas, legtöbb helyen négy méter széles várfal, amelyet minden B0-70 méterre zömök, négyszögletes vártornyok szakítanak meg, egyik legérdekesebb látványa Konstantinápolynak. A másfélezer év viharainak nyoma persze sok helyütt látszi ;, de azért még így is a klasszikus ókornak egyík legnagyszerűbb romemléke, Emihez hasonlót sem Bóma, sem Athén nem tud felmutatni, ^Legérdemesebb azonban gyalogszerrel tenni meg ezt a másfél, kot órai^sétát, nemcsak a tctónolmi emlékek bőségg, hanem a tájék változatos szépsége miatt is- Bizánc történelmének tragikus emlékei sorra elevenednek fel előttünk. Az olöb'b már emiitett Arany kapu, amelyet Bizánc meghódítója, II, Mohamed szultán befalaztatott, mert a keresztény legenda azt tartotta, hogyha a törököt kiűzik Konstantinápolyból, a keresztény hadak ezen a kapun fognak újra bevonulni. Azután a Top-kapu vagy
