Hetikiadás, 1927. július-december
1927-12-06 / 49 [1512]
A látTiatatlan elet bi rodalma: a földön. . A talpunk alatt,az anyafőidben,az embertől láthatatlan és mondhatni megközelíthetetlen élet nyüzsög,a mikroszkopikus növényi és állati sejtek alakjában,amiknek - eltekintve hasznos,vagy kártékony befolyásuktól - igen fontos szerepük jut ugy a növényi,mint az állati és emberi elet fentartasaban. A talaj baktér iának nevezett életformák hatása és működése igen s'okféle.Alacsonyabb növények,amiket algáénak neveznek,kiválasztjak a karbodioxidet a levegőből,aiait azután a testükbe vesznek és pusztulásukkor a szervi anyagokat humusként kiengedik.- a t-laj gazdagítására.Igen sok,ugy az önmagában élő,mint más növénnyel egybenélő talajbaktéria képes a különben hasznavehetetlen nitrogén gazt a levegőből kiválasztani,amit a magasabb értékű növény azután hustfejle \ztő pro'teiddé változtat.A nagy Természet módzserét,ahogy növényi és állati életet alkot,csak-homalyo san,illetőleg re szíren ismerjük. A tudósok ..iegállapito iták,hogy a karbodioxid a növény levelén keresztül a levegőből hatol be a növénybe, a stomatának nevezett csöppnyi nyilasokon.Azt is tudjuk,hogy a le-.él fényenergia*, vesz magába,amit akár a naptól,akár pedig valamely mesterséges fényforrásból nyer. Természetes körülmények között a xévéire vetődő fénysugarak alig egy százalékát szivja magába a növény 20 órai világosság alatt.Mintegy 27 százaléka e fényegergiának a viz elgőzölgését segiti és egy dupla szul.álatot végez:először lehűti a növényt,illetve a leveleket .másodszor biztositja az ásványi sótartalom koringését a gyökerektől a levelekig. A népies felfogásnak,hogy veszdelmés virágokat hagyni a betegszobában,az a tudományos megállapítás adta meg alapját,hogy a virágok is, - mint minden növény és állat - lélegzési folyamatot végeznek.A virágok karbondioxid gazt lehelnek - és ezt sok tudós ".Vegyi élet jelnek" hivja. Földrengések titkaiból. Jövendölések,magyarázatok. A francia tudományos köröket a fizikai földrajz nagyon érdekes tüneményei foglalkoztatjak.A francia akadémián Bigourdban egy egyetemi tanár feltűnéstkelto előadást tartott. Beszámolt arról,hogy két tudós,Lacosta, valamint Tammam kisasszony,Bretagne egyes részeiben,de főképpen Ehzaszban számos gyönge földrengést figyelt meg,amelyek azonban mégis olyan intenzitásnak voltak,hogy a szeizmográf jelezhette őket.Eddig csupán Franciaország földközi tenger menti részeiben mutatkoztak néha ilyen tünetek,igy nemrégiben Nizzában, ahol olyan erős f ö . drengés volt,..ogy néhány ház könnyebben megsérült. Franciaország több részét már évszázadok óta földrengésmentesnek tartottak. Egyes geológusok rámutattak arra,hogy az 1927-es év rendkivül gazdag földrengésekben. Évtizedek óta nem fordult elő annyi földeangé3,mint most. Délamerikából,Japánból,Kinkből,a Kaukázusból valamint valamint több európai országból: Jugoszláviából,Olaszországból,Ausztriabői érkeznek földrengésről jeluntesek.Az ázsiai földrengések szinte katasztrofális jellegűek. Ezek a körülmények,amelyek valószínűleg az eddig még megmagyarázhatatlan és.zakamerikai áradásokkal és európai katasztrofális viharokkal összeköttetésben állanak,további katasztrófák elkövétkezését helyezik kilátásba, .mi az elzászi földrengéseket illeti,ezzel kapcsolatban a tudósok egy részének az a véleménye,hogy rég kialakult vulkánnak rejtélyes tevékenységéről van szó.S'zt a felgogdst azonban a tudósok túlnyomó többsége elveti és a jelenséget egyenlőre még rejtélyesnek és megmagyarázhatatlannak tartják.Mindenesetre a legnagyobb buzgalommal, és tudományos apparátussal folynak most a megfigyelések Elzászban és Bretagneban.Többen azzal próbálták megmagyarázni, a sürun fellépő földrengéseket,hogy az idén szokatlanul erős kilengései vannak a légnyomásnak.Ha a barométer egy milliméterrel emelkedik,azt jelenti, hogy a Föld minden négyzetkilométere lo.6 kilogrammal erősebben van megterhelve .Ezek az állandóan változó légt'önegek is erősen hatnak a Föld kérgére. Az^akadémia legutóbbi ülésén Rigaudon meteorológus tartott nagysikerű előadást az időjárás előre .megjövendölésnek problémájáról.Azon az állásponton l van,hogy sok évre igen nagy'pontossággal előre meg lehet jövendölni az időjárás alakulását,meg lehet'mondani,hogy száraz,vagy nedves esztendők következnek.Elméletét két módszerre épitette fel: az első az ugyneveze tfnapkonstansokon" alapszik és ezen az alapon már hét év előtt megállapította azt,hogy ez^ az esztendő katasztrofális lesz.A második módszer megfigyeli a nedves és száraz esztendők váltakozását és igy periódust tud felállítani.Most az esős periódusban vagyunk és a nedvesség 1925-ik esztendeig mindig növekvőben lesz, azután 1940 és 1945 között az esőmennyiség rohamosan Csökkeni fog,majd egy szarazsagi periódus következik,amely azután 1970 után megismétlődik.
