Hetikiadás, 1927. július-december

1927-11-22 / 47 [1512]

Eddig még nem sikerült megegyezni íz osztrákokkal a llsztvám kérdésében. Múltkor megemlékeztünk arról, hogy a magyar-osztrák kereskedelmi szerződés ügyében ismét folytatni fogják a tárgyalásokat s ez alkalommal Ausztria a mostani 1.7 aranykoronás lisztvámot 7 aranykoronára akarja felemelni. Az osztrák kereskedelempolitikai delegáció egy napig Budapes­ten tárgyalt, de mivel az ellentétek oly súlyosaknak mutatkoztak, hogy közeljövőben megegyezésre nincs kilátás, tovább utazott Belgrádba, ahol az ottani kormánnyal hasonló kérdésekről f»g tárgyalni. A magyar kormány az osztrákokkal szemben eddig igen nagy engedékenységet tanusitott, s már-már tulment azon a határon, amelyet a magyar lisztérdekeltség megen­gedhetőnek tartott. E kérdéshez a magyar államnak i ö en fontos érdekel fűződnek, mivel a kivitt lisztnek több mint a fele Ausztriában talál el­helyezést, s ha az osztrákok által kivánt magasabb vámtarifa életbelépne, az igen kedvezőtlenül befolyásolná az exportlehetőséget, ami nemcsak a magyar malomiparnak létérdeke, hanem külkereskedelmi mérlegünk szempont­jából is nagyfontosságú. Ausztriának egyébként Jugoszláviában is ugyan­azokkal a nehézségekkel kell megküzdenie, mint nálunk. Ausztria ugyanis a délszláv kormánnyal osak azokról a cikkekről ak^r tárgyalni, amelyeket mezőgazdasági vámjainak emelése miatt fel akar szabadítani szerződéses kötöttségükből s ezzel szemben hajlandó néhány olyan vámkedvezményről le­mondani, amelyeket eddig ipara élvezett. Jugoszlávia viszont a kereske­.delmi szerződés módosításához osak abban az esetben járulna hozzá, ha a 'módosítás a szerződés egész anyagára kiterjed. A tárgyalások eredménye mindenesetre magyar szempontból is fontos, mert nagyrészt ugyanolyan kérdések tisztázandók «tt is, mint nálunk. A fŐldmivelésügyi minisztérium nagyarányú vízszabályozási programot dolgozott kíT Mayer János főldmivelésügyi miniszter nemsokára törvényjavaslat formájában az országgyűlés elé fogja terjeszteni azt a nagyszabású víz­szabályozási programit, melyet a földmivelésügyi minisztérium 15 évre kidolgozott. A kormány évenként 4-4 millió, 15 éven keresztül tehát ösz­szesen 50 millió pengőt szándékozik az általános vízszabályozási program végrehajtására áldrzni. A tárgyalásik e kérdésben mar régebben folynak a minisztériumban, s a programm főpontjaiul a fontosabb folyók partmun­kálatainak elvégzését és a mederjavitást tűzték ki. A mederjavitás első­sorban a hajózás xszsmpontjából szükséges, másrészt pedig az évről-évre , megismétlődő áradásoktól akarja megkímélni a parti birtokosokat. A víz­szabályozási munkálatok nemcsak államgazdasági szempontból nagyfontossá­gúak, hanem magángazdasági szempontból is, mivel igen sok munkaalkalmat teremt, s ezáltal szociális téren is sokat segít. Mi a következménye annak, ha a gyümölcsértékesítés nincsen meg­ szervezve? Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara legutóbbi jelentése igen Sajnálatos eseményről számol be, amely a magyar mezőgazdaságra, annak szervezetére igen kedvezőtlen fényt vet. A jelentés szerint az idén a Mohács melletti Margitta-szigeten több, mint 3L000 vagon gyümölcs ter­mett, amiből azonban csak mintegy 300 vagont tudtak értékesíteni., mig a többi 700 vagon elpusztult^ A z ottani gazdák ezáltal 1 l/2 miliié pengő kárt szenvedtek, ami tisztára szervezetlenségüknek tulajdonitható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom