Hetikiadás, 1927. július-december
1927-07-12 / 28 [1512]
Van-e élet u bolygókon? A Vén us o n talán igen . Mfc A modern csillagászati tudomány megszületése^'a tudományos világot és a laikus közönséget - bár as utóbbit sokkal élénkebben - állandóan foglalkoztatta az a kérdés; vájjon van-e a földön kivül a r j.prendszer valamelyik másik bongóján is élet? Komoly csillagászok sosem tartották érdemesnek e kérdést feszegetni, , mert őket ez a kérdés nem érdekelte,s nem is fogja érdttf hi addig, amig a csii lagászati kutatásokat lehetővé tevő eszközök nem tökéletesednek annyira, hogy hasonlíthatatlanul több adatot nyerjünk a " testvér-bolygók" félsz inéról, mint amennyit ma tudunk - mert ez bizony, édes kevés-r Ezek az ismert ^adatok inog arra sem igen alkalmasak, hogy valószínűségeken alapuló feltevéseket épitsünk. Amióta az ónban minofenki tudja, hogy nem a mi földünk a világegyetem köz éppontja,s nem mi köröttünk forog a nap és az ég minden csillaga,az emberi hiúságot nem bántja többé az a gondolat, hogy nem ő a teremtés versenytárs nélküli koronája, s hogy talán más világokon is lehetnek élőlények, még pedig sokkal tökéletesebbek, min-mn tekintetben felsőbbrendűek, mint amilyen a föld ura,az ember. A valószinüség amellett szól, hogy a más világokon mint a mienk, in-enis laknak ilyen lények, akikhez képest az ember szellemi és erkölcsi tekintetben olyan alacsony fokot képvisel az élőlények világában^mint például egy csibe, vagy akár egy osztriga hozzánk-képest.Hisz a világ egyeteme szinte megszámlálhatatlan olyan milliónyi naprendszerből áll, mint a mienk, s a csillagrengetegt én a mi kis földünk olyan jelentéktelen pontocska, csupán, mint egy porszem a Szahara sivatagában.Minek alkotta volna hát a Teremtő azt a miriádnyi világot - amelyek egy milliomodrészét sem láthatjuk szabadszemmel, ha csak ez a kis golyóbis alkalmas arra, hogy élőlények lakjanak rn j ta. Erre a kérdés, hogy tudnillik más naprendszerek bolygóin laknak-e . emberi, vagy sokkal magasabb fejlettségű lények, soha határozott feleletet nem kap az emberiség,. Hisz un még azt a kérdést sem lehet tioz táz.mi, hogy a hozzánk aránylag igen közel levő testvér-bolygókon egyáltalán lehet-e val?.milyen formában élet?Mert az csaknem bizonyosnak látszik, hogy ha valamelyiken van is, az élet egészen más formában jelentkezik a szomszéd bolygókon, s ha e lények magas szullemi fokuak,semmiesetre sem hasonlíthatnak ránk, emberekre. ' A tudományos világot e kérdést illetően leginkább a Mars » l.khatóságának •» a, kérdése foglalkoztatta-. Ez a csillag ugyanis o közvetlen szomszédunk s a yfzonyai legjobban hasonlítanak, a FöIdőn uralkodókhoz } - s amellett ' ennek a bolygónak a légköre a* legtisztább, s legjobban lehet megfigyelni. 1 híres Marsbeli n csatornákról" azonban mag rég bebizonyult, hogy nem mesterséges tiziutak," észlények" alkotásai.A legszorgalmasabb kutatások sem adnak'azonban jogot* arra a hiedelemre, hogy a Marson van a földhöz hasonló elet.Mindössze annyit koncedál r. tudomány, hogy nem lehetetlen valamilyen formájú életjelenség a sokkal hidegebb, kisebb és sötétebb Marson. Most egy amerikai csillagász azt a nézetét fejezi lei, hogy másik közvetlunv.': szomszédunkon, az esti és hajnali csillagként ismeretes, ragyogó ,' Vcnuson több a valószinüség az élet lehetőségére, mint bármely más bolygón. Annak dacára hegy a Vénus, melg különben majdnem pontosan akkora/mint a fold, éghajlata sokkal forróbb lévén az 5 millió mérfölddel közelebb a naphoz. A Vénust állandóan felhőrétegek borítják, s Így o leghatalmasabb tácsövekkel sem. lehet a felszínére pillantást nyerni. í?é amióta meglelte az infravörös láthatatlan sugarak segítségével a felhőrétegeken keresztül való fen&iT.p-pezes lehetőségének a módját, hamarosan sokkal többet fogunk tudni a vonásról is.E csillagon a hőmérséklet átlaga 150 fok, tehát csak kétszer annyi, mint nálunk. Ez tehát egyáltalán nem zárja ki az élet valamilyen formájának lehetőségét,A többi, tőlünk szinte végtelen távolságban leve bolygóról, amelyek egyikerc-mdsiloirióg izzó állapotban van, még ennyit sem lehet mondani. 4
