Hetikiadás, 1927. július-december
1927-11-08 / 45 [1512]
K t ÍA — Furcsa szabadalmak. Guttenberg, a könyvnyomtatás feltalálója szegény ember volt, amikor meghalt. Nem tudta kihasználni és nem tudta megvédeni találmányát. Korunkban minden eszmét törvényesen védenek és az eszmetolvajlást ép ugy büntetik, mint bármilyen más lopást. Az ideákat pedig lajstromozzák, rendezik, lepecsételik, fiókozzák és szabadalmaknak ismerik el. Óriási épületeket létesítenek és ezer, meg ezer hivatalnok él abból, hogy védje az eszméket és szavatolja a szabadalmakat. Németországban évenként körülbelül nyolcvanezer patentet jelentenek be. Mielőtt egy szabadalmát kiosztanak, előbb átvizsgálják, vájjon Európában, Amerikában vagy Ázsiában nem létezik-e egy olyan szabadalom, amely pontosan megegyezik a bejelentettel. . Néhány példával bevilágíthatunk a patentek furcsa világába és láthatjuk azt a szabadalomdühöt, amely mindenfelé uralkodik. 1232 egyénnek van német birodalmi patentje arra, hogy miként lehet 1232 módon egy; ^nyelet praktikusan seprűre alkalmazni. Amerikában 3000 patent létezik a csavarkulcsok világában s mindennek a 3000 patentnek is egyetlen a célja: oly-n darab hajlított vasat termelni, amely kényelmesen tarthatja a falba vagy máshova furt csavart. Alig v..n elég szekrény a patent jogok iratainak őrzésére. Itt van pé'l'daul Mayor ur szabadalma: nadrágtartó kétszeres erősítéssel. E találmány mellett fekszik a Zeppelin müvek uj léghajóvázának nagyszerű szerkezete, mig a másik oldalon a következő tárgy iratai hevernek, állóiampa föllibenthető ernyővel. Egy rekesszel tovább ismét na ö y találmány vári a kén levegőből való előállítása. Kovács, Kis és Nagy ur .k különböző szao. .dalmai, az összehajtható zsebfésük, az énekhangu órák és egyébb nevetséges apróságok, ott hevernek a Siemens müvek uj vasöntödéi tanulmánya mellett, mely utóbbiakon 30 mérnök 300 munkással évekig dolgozott. A siker vágya külö/Jben sok okos embert J, legkülönösebb eszmékkel tölti el. Lehetetlen szab-dalinak léteznek s az ember gyakran azt hinné", hogy az ötleteket tréfás emberek csak jómulatsagból találják ki és tulajdonképen senki sem hisz használhatóságukban. Pedig nem igy van. Mindenki pénzt és tekintélyt akar szerezni. A következőkben néhány olyan tanulmányt mutatunk be, amelyekről kezeskedünk, hogy nem tréfák, hanem valóban a szabadalmi hivatalokban bejegyzett komoly találmányok. 1 W. Mur Berlinben élt és szűnni nem akaró náthában szenvedett. Hamarosan kitalálta tehát a 149.136 számú szabadalmat, amelynek titka az, hogy szemüvegen keresztül villamos árama* futtat végig s az áram az orrot állandóan melegben tartja, ugy hogy nátháról szó sem lehet. A villamos elemet W.ur kényelmesen a zsebében hordja vezeték madzagjai pedig nem bántják. A badeni Müller ur hamarosan lepipálta berlini kollégáját. Müller urat is az egészség izgatta, de a nátha nyitját nem az orron, hanem másut kereste. A 20.799 szamu szabadalomnak eiae a következő. "Az esőkalap." "Mikor f_.zik meg az ember?" Kérdezte Müller ur. H. nedves lesz. Si mikor lesz nedves az ember? Ha esik az eső és az esernyőjét otthon felejtettje. Nos a kalapom az én eserijön! Egyetlen gombnyomás, egy huzas 3 kalapom háromszoros átmérőre tesz sz-rt, s mivel vfizhatatlan anygcgból készült, meg vagyok mentve a náthától. Az már nem baj, hogy az ember kénytelen szép időben is valóságos gépezetet hordani- a fején, ..melyben állandó in zakatolnak a cs.varok és kerekek. Egyáltalában az eső nagyon izgatta a föltalálókat. Vannak olyan uiak, akik azon gondolkoznak, hogy miként lehetne azt elérni, hogy esőben ne legyen nedves - a szivarjuk. Az ember ^ ':•* tehát kénytelen megvenni D. ur patentjét, amelynek elme ez: "Szivartartó esernyőre szerelve" Ugyanis ez az ur sem tudta máskép megoldani a szivar szarazontartasanak problémaját, mint csak -z esernyővel, de viszont elérte azt, hogy valaki kényelmesen, szivarozhat s amellett esernyőjét is tarthatja, A szivart egyszerűen ráerősítheti az .esernyőre s kész a nagyszerű találmány. Most m ; r az ember nyugodtan szívhat esőben, jégben, hóban. . 'ím
