Hetikiadás, 1927. július-december
1927-11-01 / 44 [1512]
A magyar s or téshizlalás és a s zalamigyárak ér deke._ A szalámigyárosok azt a kívánságukat terjesztették az illetékes körök elé, hogy engedjék meg számukra Románia és Jugoszlávia területéről a sertéshús vámmentes behozatalát. A magyar sertéstenyésztésnek az érdekeivel ellentétes lett volna ennek a kívánságnak a nonorálása, mikor a sertésüenyésztés és hizlalás jelenleg elég rossz helyzetben van és az aránylag magas kukorica arak miatt a közeljövő sem ígérkezik kedvezőbbnek. Egyébként is a kishizlalőknak a hizóanyuga éppen a téli hőnapokban korul tömegesen a piacra, ebben á tekintetben tehát az. . import megengedése nyomán várható áresés súlyos helyzetet idézne elő. A szalámigyár .le kedvéért nem lehet kookára tenni . . annyi gazda érdekét, annál kevésbbé, mert amelyik ipar külföldi nyersanyagot dolgoz fel, megszűnt magyar mezőgazdasági iparnak lenni és nem szárnitnat tovább a magyar mezőgazdaság áldozatkészségére. A főldmivelésügyi minisztérium nem teljesítette a szalámigyárak kivánságát és'a gazdák azt kívánják, hogy a gyárosok hagyjanak fel véglegesen az efajta kísérletezéssel és ne hozzák többé napirendre a kérdést. Föltűnést kel tő fizetésképtelenség a bor szakmá ban. A közel 100 év óta fennáll^ soproni KlSber Mór borkereskedő cég fizetésképtelensége Magyarország határaixjkivül is nagy feltűnést keltett. A cég üzletvezetéséből a szolidsáp; az utóbbi időben hiányzott és néhány évvel ezelőtt sok milliárdos büntetéssel sújtották. A cég olyan könnyelműen vett igénybe bankhiteleket, nogy az évi kamatterhek 12 milliárd koronára szaporodtak. A passzívák összege 9.4 millié schillingre rug, amivel szemben a cég az aktívákat .ugyanannyira becsüli. v Sem sikerült az ide i m éztermés . tlgtfU * A méhesek a kedvez"oy r ídojárasi viszonyok következtében körülbelül csak harmadrészét termelték a tavalyi mézprodukciónak. A vándor méhészkedés sem járt sikerrel. Aránylag jő eredményt csak a j)unántulan értek el a méhészek. A méz ára a rossz termés következtében emelkedett és a tavalyi 14.000 korona helyett 2 pengő fölé szökött. A méhészek azt várják, hogy 5 vagon, állami illetéktől mentes cukrot kapnak a kormánytól a méhcsaládok etetésére. t A borfogyasztási adó eltörlése. A szőlősgazdák a pénzügyminisztérium illetékes osztályán azt a felvilágosítást kapták, hogy ez a régóta vajúdó kérdés a községek jövő évi költségvetésével teljes megoldást nyer. A borfogyasztási adó tudniillik a városok és községek jövedelmét képezte, de a pénzügyminisztérium valamennyi jövő évi költség előirányzatból törölte a borfogyasztási adó tételeit. Annyi máris bizonyos, hogy 1928 január elsejétől kezdve már egyetlen városban, vagy községben sem szabad borfogyasztási adót szedni. Budapestre vonatkozólag ez ö kérdés még nincs elintézve, pedig a fővárosi borfogyasztási adó igen n-.gy tételt tesz és tavaly is felülhaladta, a 60 milliárd koronát.
