Hetikiadás, 1927. július-december

1927-10-18 / 42 [1512]

4.2. sz. 1927. október lü. <J oldal. /Ki spekulál a búzával? folytatás./ a gazdák csak ugy tudják csökkenteni, ka közös megegyezéssel felfelé befolyásolják a gabona árát. Békében a kenyér és a buza között 10 százalékos árkülömbözet állott fenn. Ma ez a külcmbözet több, mint 50 százalékos. Ebből tisztán kitűnik, hogy a drágitást nem a gazdák idézik elő, ellenkezőleg a drágulás ott következik be, midőn az áru a gazdáktól már,elkerült és sok kézen keresztülmenve kenyér formájában eladásra kerül. Az iparcikkek árát a kartelek egyöntetűenszoktak meg­állapítani és árpolitikájukkal mindenkép igyekeznek az előre megálla­pított árakat fentartani.Nem lehet csodálni, hogy az ilyen eljárással szemben a gazdák is egyöntetű magatartást tanúsítanak és ha egyelőre még nem is szervezetten, de annál nagyobb összhangban törekszenek arra, hogy termés iket ne kelljen áron alul elkótyavetyélni. Apró hirek. László Eülöp, kiváló festőművész párheti Budapesten való tartózkodása alatt gájjr nevezetes arcképet festett: a kormányzóét, a kor­mányzó feleségéét, Bethlen miniszterelnökét és a miniszterelnöknéét. Az elmúlt vasárnap este a miniszterelnök és felesége a művész tisztele­tére estebédet adott, melyre a magyar politikai élet kitűnőségei és a, diplomáciai kar tagjai voltak hivatalosak. Hétfőn hajnalban, negyvennyolc éves korában, difteritisz­ben meghalt a Szent László kórházban Stromfeld Aurél, a proletár dikta­túra idején a vörös hadsereg vezérkari főnöke. Mint ismeretes Stromfeld a nemzeti hadsereg bevonulása után hadbiróság elé került, majd kilenc hónapi vizsgálati fogság után szabadén bocsátották, de megfosztották rangjától és kitüntetéseitől, A szociáldemokrata pártnak ezidőtől kezd­ve tevékeny tagja lett. Legutóbb egy kalapgyár cégvezetője volt. Mint ismeretes évek óta folyik y.,,-per a kecskeméti Ungváry örökösök és Milcsevics János, volt nemzetgyűlési képviselő között az örökség ügyében. A per története, hogy Milcsevics két feleségének elhuny­ta után, az elhunyt Ungkáry Edének özvegyét vette feleségül 1919-ben és ezzel gyámja lett a három Ungváry gyermeknek, akiknek nevében pereske­dett a többi Ungváry örökösökkel. Hosszas huzavona után Milcsevics ki­egyezett az örökösökkel olyformán, hogy megkapta 11 budapesti bérpalo­ta értékének megfelelő pénzösszeget, nem akarván elfogadni magukat a há­zakat. E z a pénz azután az 1922-es idők tőzsdei besszjében elúszott, mi­re Milcsevics ujabb igényeket támasztott az örökösökkel szemben. Az^ár­vaszék időközben a Milcsevicsnél lévő három kiskorú árva ügygondnokául Bernolák Nándor, volt minisztert nevezte ki, aki különböző címeken ujabb igényeket támasztott az örökségért. Az ez ügyben kitűzött bírósági tár­gyalás Kecskeméten zajos botrányok között folyt le, mig végül is a tör­vényszék Bernoláknak 3,600 millió ügyvédi,költséget, 800 millió szakér­tei dijat és 600 millió becslési dijat állapított meg, ezenkívül pedig elrendelte a zárlatot az UngVáry vagyonra, amit azonban később a Tábla feloldott. Ilyen előzmények után az ügyészségre bűnügyi feljelentés ér­kezett, minek alapján a rendőrség emberei megjelentek Bernolák Gresham­palotai lakásán és ott, valamint irodájában is házkutatást tartottak, lei foglaltán az összes Un^váry ügyet tárgyaló aktákat. Ugyanekkor házkutatást tartottak Milcsevics mátyásföldi villájában és Szegeden Matusovics Péter erdömérnök lakásán. A feljelentés megvesztegetéssel, hamis szakértői becsléssel, hamisítással és csalásr; való szövetkezéssel vádolja ^erno­lákot, a kiskorúak'ügygondnokát, Milcsevicst a gyermekek gyámját és Matu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom