Hetikiadás, 1927. január-június

1927-03-02 / 9 [1511]

Végre kell hajtani a kukoricamolyrendeletet. Kukorica és ciroktermésünket a kukoricamoly már olyan nagy mértékban veszélyeztette, hogy a földmüvelésügyi kormány a múlt év folyamán rendeletet adott ki, amelyben kötelezővé tette ennek a kártévőnek az irtását. A helyzet komolysága megköveteli, hogy a rendeletet ^ lehetőleg mindenütt teljes szigoruságában hajtsák^végre. A^kukoricászárak a föld szinénél kell levágni és az igy levágott szárat, továbbá a csumát és csutkát és a földben maradt részeket, valamint a csalamádét, cirokkerét és cirokszakállt minden év mágus 15-ig vagy fel kell használni, vagy megsemmisíteni. Aki a mondott időpontig sem fel nem használja, sem^meg nem semmisiti a kukorica és cirokrészeket, köteles oly módon elraktározni,hogy a kukoricamoly pilléje ki ne repülhessen.^Az egy évesnél nemrégibb kukoricaszárnak, vagy cirokkorónak keritós, tetőfiedés, és építményeknél való felhasználása tilos,. A rendeletet egyos vidékeken a gazdák tévesen értelmezték. Különösen ahol tüzelőanyagra használják a kukoricát, panaszkodnak, hógj május 15-e után ezzel,a füzelószerrel,már nem szabad égetni. A rendelet azonban ezt nem mondja, csak azt kivánfta, hogy a május közepe^után tüze-_ lésre eltett reszket- a fertőzés veszedelme nélkül kell elraktározni.Ez az elraktározás semmi költséget nem igényel, mert a megmaradt részeket vagy zárt hel;' ségben kell tartani, vahy el kell vermelni. Ezáltal a nyári tü&zelőszer't biztosítani lehet. Ahol takarmányozásra használják a kukoricaszárat, ott erre már május közepén tul nincs szükségük, mert akkor, rendelkezésükre áll az uj zöld takarmány. Amint látható, semmi^komoly kifogás nem eshet a rendelet ellen és kényelem, vagy nemtörődömségből nem szabad a rendelkezéseket könnyelműen venni. A kukoricamoly, mellnek hernyója nemcsak a kukoricaszárat éa tövet teszi tönkre, -hanem a cifcokot -és megfertőzi, sőt a szőllő gyökerőt is megtámadhatja, hivatalos adatok szerint a mult évben az egész országra vonatkoztatva általában 25 %-os kárt okozott. E kártétel hozzávetőlegesen mintegy 50 millió pengőnek felel meg. azonkívül a ciroktermésünk külföldi piacain sem lehetett elhelyezni az eddig kitűnő magyar cirokot. A közérdek, de a gazdák saját érdeke is azt követeli, hogy minél pontosabban ragaszkodjanak a rendelet előírásaihoz és ne tegyék ki az országot a fertőzés veszedelmének. A kukoricamoly elleni kötelező védekezésre ópoly. szüksége van ma az orszggnak, mint egykor a magyar szőlőtermelés radikális megvédéséra a filoxszera ellen. Országos propagaoda a tejfogyasztás emelésére. Külföldi sikeres példák után, mint tudjuk, nálunk is elatározta a földművelésügyi kormány, hogy nagyszabású propagandát indit a tejfogyasztás fokozoására, A tejpropaganda bizottság X Eickl Károly helyettes államtitkár elnöklete'alatt megalakult és első vé rehajtóbizottsági,üléaébcn elhatározta, hogy munkájában a fővároson kivül C vármegyei és' városi törvényhatóságokat is szerves kapcsolatba hozza a bizottsággal; a tej- és tejtermékek fogy sztásának a katonaság körében, a fegyintézetekben, kórházakban és iskolákban való fejlesztését ős fokozását fogja kezdeményezni, a gyárakban a gyári munkások között való tej- és te jtermékf ogyasztás. bc legcélravezetőbb eszközzel igyekszik előmozditani. A nagyközönség figyelmét a tej egészséges és olcsó voltára művészi plakátokkal fogja felhivni, melyeket az utcán, üűletekben és vasúti állomásokon helyez el. Tudományos és népies röpiratok és ismertető füzetek kiadása és nagyszámban való szétosztéé sa fogja kiegészíteni a propagandát. A rádió- és. mozielőadások világosítják majd fel a közönség minden rétegét a vajnak és sajtnak a táplálkozásban való rendkívül nagy fontosságáról. Táplálási kísérleteket fognak végezni, egyes iskolákban, ahol az előzően gyengén táplált gyermekeknek rendszeres tejkura után növésben és súlyban való gyarapodását fogják nyilvántartani.