Hetikiadás, 1927. január-június

1927-02-08 / 6 [1511]

Meghűlés és influenza. Igaza volt annak a hires nénet orvostanárnak, aki egyetenii előadásain, nidőu az influenzáról szólott, soha seu mulasztotta el megjegyezni, hogy ez a fogalom nem csupán egy betegséget jelent, hanem a közönség és sok esetben az orvos számára is egy "diagnosztikai lomtárat" amelybe minden lázas- hurutos- meghűléses betegséget be lehet zsúfolni. Talán nincs Heg egy betegség - pedig a nyavalyák sokasága fenyeget bennünket - amelynek nevével annyi visszaélés történnék, amely körül olyan fogalomzavar uralkodnék, mint az influenza: Különösen a mostani időben, amikor kétségtelenül negállapithatű, hogy nemcsak a tényleges influenzának, hanem ebbe a "diagnosztikai lomtárba" zsúfolt egyéb, úgynevezett meghűléses betegségeknek nagy száma is fenyegeti az emberek egészségét Európaszerte; különösen most halljuk mi, orvosok, hogy milyen sajnálatos tévedésnek és félreértéseknek válik szülóanyjává az a tény, hogy a nagyközönség e fogalmak lényegét illetőleg nincs kellően tisztában a valósággal. Még jobban megneheziti a helyzetet az, hogy a különféle természetű ilyen járványokat, nem egészen indokoltan hivatalos elnevezéssel is különféle nevekkel illetik, igy brszélünk "spanyolinfluenzáról" - "náthalázról" - "orosznátháról" stb. Ezek az elr. nevezésele egyrészt a járványok eredete, másrészt azoknak enyhébb, vagy súlyosabb volta alapján születtek neg, de a nagyközönségben meglehetősen zavaros fogainakat teremtettek, ahelyett, hofljrtisztázták volna a szükséges, elemi isnereteket. Ami a szerte ismeretes influenza nevü megbetegedés lényegét illeti, jól tudja az orvostudomány, hogy ez olyan fertőző, ragályos természetű betegség, melynek létrejöttében egy bizonyos bacillusnak, az u.n. Pfeiffer-féle bacillusnak, melyet felfedezője után nevezünk igy, igen nagy szerepe van. Ámde ne feledjük el sohasem, hogy egy betegség létrejöttéhez nem elég a bacillus, ahoz. a megtámadott szervezetnek bizonyos olyan állapota is szükséges, melyben a bacillus elő is tudja idézni a betegség tüneteit. Ha ezt mindig szem előtt tartjuk, akkor már* sokkal könnyebben megérthetjük az influenzajárványok terjedését, lényegét és mindazt, ami a tévedéseket okozhatja az egyes bctegség-fornák elnevezésénél. Hfeb kell ugyanis azt keresnünk, hogy az influenzás megbetegedéseket más és más bacillusok okozzák, ne várjuk tehát, hogy a "spanyolnátha" bacillusát valaha is feljfogják fedezni. Kezdettől fogva tudjuk, hogy az influenzának olyan esetei, melyekné. a bacillus kimutatható, általában háronféle megnyilvánulásban fordulnak elő": a légzőszervek, az emésztőszervek és az idegrendszer betegségeinek formájában. Ezúttal csak ezek elsejéről, a légzőszerveket negtónadó influenza-alakról beszélünk, Hogyha légzőszervek hurutjával felületesebb, ffiagy nélyrehatóbb gyulladásával^járó influenza felléphessen, ahoz sen elég a bacillus puszta jelenléte, hanen a fentiek szerint az is kell hozzá, hogy ezek a szerveink bizonyos diszpozícióval birjanak a betegségre. Ez pedig legtöbbször a hőszabályozás hj_H/a , a köznyelven "neghülés"-nek nevezett állapot folytán áll be. Ha a test tartós lehűlésnek van kitéve, ha átnedvesedés, vagy a levegő nagyobb páratartalma miatt /hideg hőmérséklet nellett/ a szervezet egyes részeiben a vér által végzett hőszabályozásban egyensúlyzavar áll be, a levegőben nindenütt jelenlévő apró szervezetek egyike-másika /ily az influenza bacillusa is/ olyan^kedvező viszonyokat talál a különösen érzékeny légzőszervek nyálkahártyáján, hogy ott negfész kelve nagát úgynevezett meghűléses betegséget idézhet elő. Hogy azután ezek a betegségek milyen súlyos tünetekkel zajlanak le, az megint épugy függ a szervezet általános állapotától, nint a károkozó • bacilluscsoport életrevalóságától. Igy a különféle elnevezésekre nézve is világos, hogy azok inkább csak ugyanannak a betegségnek más- és másfoniBa egyéni megnyilvánulásait határozzák neg, mintsem különböző betegségeket. „ ^