Hetikiadás, 1927. január-június

1927-02-01 / 5 [1511]

A kisiparosok és ki skereskedök a hi

t

elkérdés mielőbbi megoldását sürgetik. Átmeneti intézkedést kérnek addig, amíg azK ingójel zálog kölcsönt bevezetik. A kisip-roeok és kiskereskedők hitelszükséglrté— nek kielégítésére vonatkozó tárgyalások ügyében kérdést intéztünk a Baross Szövetséghez, anelynek részéről a következőkét mondották: - A kisipar és a ki ekére eke delem hitele ügyében régóta folynak tanácskozások és a kormá.njitfl ott fekszik az ipari és kereskedelmi érdekeltségek memoranduma, amely ennek a kérdésnek megoldására tesz javaslatokat, se.jnos azonban? ed di g még eredményről nen számolhatunk be. Pedig a kérdés elintézése egyre sürgetőbbé válik, mert az ipar és kereskedelem súlyos helyzete egy éven belül alig enyhült valamit, enyhülésről nem is^be-szelhetünk, csak azt mondhatjuk, hogy megállottunk a lejtőn való csúszásban. Mindenesetre ez is jelentős dolog és örvendetes, hogy a kényszeregyezségek és a csődök nagyszáma egyre csökkenik. i «- - Most már az a hő óhajtásunk, hogy ha megftudtunk állni a lejtőn, jöjjön a javulás is. IJhhez az olcsó hit cl "aszükséges. Egyes pénzügyi érdekeltségek azzal próbálkoznak, hogy hitelegyletekbe akarják tömöríteni az iparosokat és a kereskedőket, ezek azonban félnek ettől a megoldástól, amely bizonyos mértékben azt jelenti, hogy kezességet kell vállalni a másikért. S

E nagyon nehéz dolog ma és azt hisszük, hogy ezek a kiserletezések nem fognak eredményre veze tni, - A leghelyesebb és általánosan ki váiyt megoldás az ingójelzálogkölcsön volna, amely már útban volt és reménységekkel töltötte el a nehéz helyzetben lévő kisiparosokat és kiskereskedőket, Innék a reménynek korai teljesülését azonban megakadályozta az a körülmény, hogy a,nemzetgyülés feloszlott anélkül, hogy letárgyalhatta volna az ingójelzálogról szóló javaslatot. Mi vei külföldi példákból látjuk, hogy mennyire bevált az ingój

e

lzálogkölcsön, amely módot ad a legszegényebb iparosnak és kere skedőnek^rra, hogy berendezkedés! tárgyaira, szerszámaira, Vagy árur-ktárára kölcsönt kaphasson, épen ezért ez a társadalmi réte& fájdalmasan nélkülöKi, hogy ezt a kölcsöntípust nálunk még nem vezették be. •<-— - Mi tudjuk, hogy a kormányzatban meg

1 van a jóindulat és a törekvés a segítésre és az ^ igazságügymini sz ter "ür meg is ígérte, hogy az ingójelzálogról szóló törvényjavaslatot mielőbb újból az országgyűlés elé terjeszti. Csakhogy tisztában vagyunk azzal, hogy előhb. még ennél, is fontosabb javaslatok kerülnek soíra. Az iparosok és a ker ekedŐT^. nagy érdeke fűződik az adómérséklésről szóló javaslat jöTj^é nyerőre emelkedéséhez is, mert hiszen ez 'a terhek, csökkent ését^os igy a könnyebb mozgást lehetőséget jelenti. - Ilyenformán nem látunk sok reményt arra* hogy az ingójelzálogról szóló javaslat rövidesen tárgyalásra kerülhet. Mindenesetre szorgalmazni fogjuk, hogy mihelyt alkalom kínálkozik erre, az országgyűlés tárgyalja le ezt a fontos javaslatot. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy addig, ami g tárgyalásra kerülhet, majd* a.nig képviselőházon és a felsőházon át elérkezik a kihirdetésig, ugyezlm,' tén^ ha már törvénnyé vált, amig a gyakorlati életben ez a kölcsöntípus megvalósulhat, bizony még hosszú idő telik el. - Kisiparosok és a kiskereskedők ezt az időt, sajnos, nem tudják kivárni az ujabb kénysseregyezségek és csődök veszélye nélkül, ezért arra kérjük a kormányt, hogy átmeneti intézkedéssel segítsen a. helyzeten addig is, ami g az ingójelzálog kölcsönöket a. neg-' szavazandó törvény alapján bevezethetik. Többféle megoldás merült