Hetikiadás, 1927. január-június
1927-02-01 / 5 [1511]
A fűtésről.. Télen, és általában, mikor alacsonyabb a hőaérséklet, a hideg ellen me gfelélő ruházattal, erélyes izonmozgással és bőséges táplálkozással védekezhetünk. A védekezésnek e m°dja által egyrészt/testünk melegét, másrészt pedig csökkentjük hőleadását. Ha ez nem volna elég testünk erős lehűlésének megakadályozására., akkor mesterséges uton: fűtés által törekszünk arra, hogy az időjárás nostohasága szervez tünkben k*rt ne tehessen. /fokozzuk Ámbár az ember néha igen nagy hideget tud eltűrni anélkül, hogy megbetegednék, mégis kétségtelen, hogy a téli hidegnek, nint alkalmi oknak igen nagy szerepe van a legtöbb meghüléres betegség keletkezésénél. Brre való tekintettel gondoskodni kell arról, hogy lakásunkban és általában tartózkodási helyünkön olyan legyen a hőmérséklet, hogy kellemesen érezzük magunkat és munka közben se nc fázzunk, se ne dideregjünk. Különböző helyeden különböző hőmérsékletre van az embernek szüksége. ^lt alínossában azt mondhatjuk, hogy lakószobában ós iskolában Celsius szc rintP 18-20 fok, hálószobában 14-16 fok és betegszobában 22 fok legyen a. hőmérséklet. Öregek és gyermekek hálószobája valamivel melegebb legyen. Fürdő és mosdószobában 22-24 fokra van szükség. Ipari uüh lyHcben I0él8 fok meleg legyen. A szobának és egyéb helyiségnek felmelegítése a fűtésnek különböző m°djaival érhető el, de leggyakrabban kályhával e tör ténik, Fűtésre használhatunk száláét, fát, tőzeget, szenet, petróleumot ás gázt. Bármilyen fűtési módot használjunk is, célunk mindig az legyen, hogy a fűtött helyiség elég meleg és a melegség egyenletes legyen, tehát ne csak a kályha közelében érezzük, hogy kellemes ős enyhe meleg van, hanem a helyiség minden részében. Minden fűtésnek fontos kelléke, hogy ne szárítsa ki a. levegőt, mert a száraz levegő köhögésre- ingerel; fontos továbbá, hogy ne csináljon füstöt és ne szenyezze be a szoba levegőjét porral, korommal, a mérges gőzökkel és gázokkal. A legegyszerűbb fűtési mód a nyitott tűzzel való fűtés, amely nagyon primitív ugyan, de azért a szegényebb falusi nép konyháján és szobájában elég gyakori. Hátránya, hegy csak a tüz közvetlen közelében lehet melegedni és emellett a helyiség levegője megtelik füsttel, szénsavval és szénléggcl. 7?z ez utóbbi már sok szerencsétlenséget okozott. Különösen veszedelmes az a szokás, hogy a^szenet serpenyőbe rakják, meggyújtják és aztán aj tót-ablakot bezárnak, hogy a meleg ki nc menjen a szobából. Az ily c-n szobában aludni éle tveszéHyel jár Elődeink a kandalló mellett melegedtek. A fűtésnek ez a aOdja Angliában és Franciaországban még most is el van terjedve, nálunk azonban már csak kivételes. B^r egyáltalán nem gazdaságos, nagy előnye , hogy a szoba levegőjét erélyesen szellőzteti. legjobban a kályhával való fűtés van elterjedve. Az úgynevezett búbos kemence nem e-gyéb, mint agyagkályha, amelyet rendszerint szalmával fűtenek, c k lp.fc^n nelegszik át, de a neleget sokáig tartja és egyenleteden adja ki . Bár ígen nagy helvét foglal el, az alföldi földmunkások szerény igényednek teljesen megfelel. Altalános oltcrjedésnek örvend a cserépkályha. Mivel rossz melegvezető anyagból készül, csak lassan melegszik át, de aztán huzamosabb időig is tart, mig teljesen kihűl. Nagy élőnyr 1 , hogy Veié Való fttféeall eaofcr. hőmérséke egyenletes és állandó j- Ilcgü. , azonkívül jOv. 1 gazdaságosabb, mint a vaskályha.
