Hetikiadás, 1927. január-június
1927-06-21 / 25 [1511]
IS. Síl^VlU A háború óta kialakult gazdasági viszonyok nagyon mcgre hezitették a létért való küzdelmet.tEl nem tagadható, hogy azelőtt is voltak emberek, kik a vagyonért való, vad hajszában nea kímélték szervezetüket, de ez aránylag ritka eset volt, napjainkban azonban a harc tisztán a mindennapi kenyérért folyik. Mindenkinek kettőzött szorgalommal:, kell fáradoznia, hogy magát és családját eltarthassa. Szokatlanul sokan dőlnek ki ebben a harcban ás szaporítják a. beteg emherok számát. A fáradt testnek pihenére van szüksége, a kimerült idegrendszer üdülésre vágyik, amit legkönnyebben a helyes nyaralással lehet biztositani. A nyaralás, az üdülés, nem lehot fényűzés, hanem egészségünk érdekében hozott áldozat, amiért pedig minden áldozatot meg kell hoznunk, mert nagyon is igaza van annak a német bölcsnek, aki azt mondotta, hogy az egészséges koldus is gazdagabb, mint a beteg király. Aki gyengének és fáradtnak érzi magát, minden erővel törekedjék arra, hogy megszokott otthonéból elkerülhessen. Szinte csodálatos, minő hatással van az emberre, ha a mindennapi környezetéből kiragadva magát, más vidékre, más emberek közé megy. Minden orvosszer nélkül is mag javul egyszerre az étvágya, jobb lesz az álma, frissebbnek, fiatalabbnak érzi magát. Kedélye felvidul, megszokott és apró kis dolgoknak is örülni tud, szóval az életkedve nő és közérzése javul. Ilyenkor, a nyár elején sok száz és ezer család töpreng azon, hol töltse a rendelkezésére álló szünidőt,ugy, hogy felnőtt és gyermek egyaránt hasznát lássa a pihenésnek. Nehéz dolog a tanácsadás, hiszen részben a.z egyéni kívánságok, részben az esetleg tekintetbe veendő betegség követelményei is döntőek lehetnek. Legfontosabb mégis az, hogy ahol a nyár egy részét el akarjuk tölteni, legalább a minimális egészgégi követelményeknek megfelelő ellátását kaphassunk. Bizonyos kis kényelmet nem lehet nélkülözni és még akkor is, ha a kiadásokat megnövelne az, ha kényelmesebb h lyre mennénk> érdemes lesz áldozni } mert a pihenést igen károsan befolyásolja, ha. valamiben állandó hiányt szenvedünk, amit különben mindennapi életünk során megszoktunk. Ne nyaraljunk egészségtelen, mocsaras vidéken. Gondol- •, junk a malária veszedelmére, mely itt környékezhet bennünket. De ne nyaraljunk tul száraz helyen sem, mert a fürdés az üdülésnek elengedhetetlen kelléke. Lakásunkat ugy válasszuk meg, hogy a ház lehetőleg alápincézett legyen. Földes szobát sohase béreljünk, nem elég szellős és nem elég napos-házba be ne költözködjünk. Nagy előnye a háznak, ha kertje van, vagy a közelben erdős, árnyas sétahelyet találunk. Kisebb gyermekeket no vigyünk magas hegyVidékre, ha csak az orvos nem ajánlotta azt. Az apróbb gyermekeknek megfelelőbb az a hely, ahol különösebb fáradtság nélkül kJ^-ai / szaladgálhatnak, homokban játszhatnak és a kellően meleg napokon fürödhetnek. Ami a.z életmódot illeti, legyünk minél egyszerűbbek. Nem a sok szép ruha, hanem a csend és a pihenés az, amire elsősorban szükségünk van és amit njráron keresünk is. A gyermekekre nézve is az kivonatos, hogy nekik minél nagyobb szabadságot engedjünk.- Az öltözködés mindig az időjáráshoz igazodjék, hűvösebb estéken, nedvesebb időben oltsunk melegebb ruhát. Három évnél idősebb gyermeket már bátran lehet a szabadban fürdetni Viszont a felnőttekre is áll az a szabály, hogy a fürdő* ne tartson addig sohasem, mig dideregni kezdünk benne. Napfürdot mindig csak óvatosan vegyünk, az erőltetett lesülé.s már igen sok embernek ásta alá egészségét. Kövessük mindenben a mértékletesség szabályait, ne terheljük tul gyomrunkat, ne éljünk vissza az élvezeti szerekkel. Nyáron inkább több főzeléket és gyümölcsöt együnk, mint hust. Szokjunk hozzájhogy előbb- f eküdjünk le, mint rendes életünk során. Gyermekeknél különösen fontos, hogy többet aludjanak, fejlődésük érdekében, melyet a nyaralásnak elő kell segítenie. 2_aj >-?"'~