Hetikiadás, 1927. január-június

1927-06-14 / 24 [1511]

A vidéki városok építkezései. Mig a magánépitkezesi tevékenység - a kislakásépito akciótól eltekintve - igen szűk keretek között mozog a vidéken, addig a köz pinkákban nagy a lendület. A vidéki városok egymásután kezdeaatek nagyszabású épitkezési akcióba. , - Legutóbáb Szombathely törvényhatósága határozta el, hogy 50 szükséglakást épittet, továbbá 400,000 pengős kölcsönt szerez iskolaépítésre, azonkívül kibőviti a szombathelyi csatornamüveket, Szeged városa is kibőviti csatornarendszerét. Békéscsabán 10 milliárdos költséggel vágóhidat, azonkívül iskolát és óvodát építenek és legközelebb a városháza kibővítésére is pályázatot imák ki. Miskolc várost, szállodát épittet, Debrecen kis lakásos bérházakat, továbbá 11 ' tanyai iskolát és vásáresarnokot. Debrecen városa elhatározta továbbá azt is. hogy kutakat furat és ugyanabból a medencéből, amelyből a hajdúszoboszlói hőforrások fakadnak, meleg vizet és gézt^próbál nyerni, Ha a mélyfúrás költségeit be tudják illeszteni a tárgyalás^alatt álló 5 millió dolláros kölcsön . beruházási programmjába, ugy a fúrásokat megkezdik a Nagyerdőn. * K

a

rcag is xoglalkozik a mélyfúrások tervével és az előzetes talajvizsgálat szerint itt is a szoboszlóihoz hasonló értékes hőforrásokat lehet remélni. A furatási költségeket az állam ét a város közösen viseli, A szántóföldeknek 55 íoglalja el a gabona. Az alacsony termésátlagokért a szaktudás hiánya a felelős. Az Országos Mezőgazdasági kamarának az elmúlt &>'.ről szóló jelentése érdekes adatokban számol be a mezőgazdasági termények belföldi és külföldi értékesítéséről. A kivitel kedvezőtlen alakulását mutatják azok a számok, melyek szerint pl, a borkivicol az 1920 évi 960.000'hektoiiterről 1925-ben 26,000, 1926-ban pedig 43,000 hektoliterre csökkent. A szarvasmarha és lóexpo] is visszaesett. Az értékesítést az nehéziti, hogy a termelési költségek túlságosan magasak, ami az ipari cikkek drágaságával magyarázható. Az ipari cikkkk drágulási arányszáma 1926-ban 130 volt. A legfontosabb mezőgazdasági cikkeké pedig nsak 100,2, A jelentés a termelés alakulásáról is beszámol. Hangsúlyozza, hogy a^szántóföldeknek még mindig 55 %-át foglalja el a gabona és bár a termelési arány a többi teménycikkek előnyőre javulást mutat, amennyiben 50 év előtt még 68~7r

; fg volt a gabona, mégis kiemeli a jelentés, hogy nem szabad a nagyar mezőgazdaság sorsát a búzatermés esélyeire ixni. Az alacsony termésátlagokért a szaktudás hiánya felelős, A kisbirtokosok száma 90C;C00 és ezek közül csal 18,000 részesül a legelemibb gazdasági oktatásban, Ariig -pl. az ipari tanonciskolákba 96.000 növendék

t

jár, addig a mezőgazdasági oktatási intézeteknek mindössze csak 1221 tanítványa volt. A kanara a gazdák műveltségének az emelésére 65o községben tartott szakelőadásokat, amelyekon különösen a műtrágyázás: fontosságát ismertették. Jelentős eredményeket értek el a szikes és homokos talajok javításánál, továbbá a növénynemes ités terén. Aggodalmasnak látja közélelmezési szempontból a jelentés azt, hogy állata11 ományunkban fokozatos apadás mutatkozik, A kis-, közép- és nagybirtokok közterheit is kimutatásban közli a jelentés és megállapítja, hogy a közterhek emelkedése az 5 holdas birtokkategóriánál 1914 óta a kataszteri tiszta jövedelem minden 1 koronájára vonatkozólag 57,5ygf

c-ot tesz. A 6 holdas birtoknál 50 %, a 10 holdas birtoknál 64 %, a 10 hola"s birtoknál 87 $ az emelkedés, A közép- és nagybirtokoknál a közterhek emelkedése 70-246 % között van, Vámpolitikai helyzetünket azzal jellemzi a kamara jelentése, hogy a szomszédos államok mezőgazdasági védelme a giagyar yexporto-c komolyan veszélyezteti. Károsnak tartja , hogy Németországgal még mindig nincs állategészségügy-ó. egyezményünk és igy erre a legfontosabb piacunkra csak Ausztria közvetítésével tudnak átfut küldeni. _ _ _ \ Q3o ' V'l