Hetikiadás, 1927. január-június

1927-06-07 / 23 [1511]

Csökken a búzaexport. Külkereskedőig-? mérlegünk ronlása. Az árpilis hóban behozott áruk-értéke 92.3 milliót tett, az exportált áruk értéke pedig 53.7 millió pengőt, a külkereskedel­mi mérleg behozatali többlete tehát 38.6 millió pengő volt.A mult év ugyanezen hónapjához hasonlítva, a. behozatal nagymértékű emelke­dése állapitható meg, ezzel szegiben a kivitel csak csekély mértékbe: gyarapodott. A behozatalnál szembeötlő emelkedést mutatnak a nyers : bőr. A kivitelben a búzaexport mutat nagy csökkenést, de azt kie­gyenlíti a rozs, a baromfi, a cukor és a burgonya kivitelénél mutat­kozó értéktöbblet. Végeredményben a mult év április havához képest exportunk csekély gyarpaodást is tud felmutatni, minthogy azonban a behozatal sokkal nagyobb mértékben nőtt, a külkereskedelmi passzl vugi is- jelentősen emelkedett. /és megmunkált fa. , a nyersfémek, az ásványolaj, a nyers rizs és a nyers • . Hánv vidéki, pénzintézet fog megszűnni? Többször hi re kelt már, hogy a. tőkeszegény vidéki bankok fuzionálni fognak, mert a pénzintézetek nagy konkurrenciájában a­nugy sem tudják megállni a helyüket. A helyes pénzügy-politika szintén azt kivánja, hogy ne legyen túlságosan nagyszámú pénzinté­zet az országban, mivel ez csak a rezsit szaporítja és a pénzköl­csönt drágítja. Különösen a törpe bankok működése ellen emeltek többször kifogást és a pénzügyi politikánk irányitói szívesen lát­ták volna, ha esek egyesülnek egymással és igy nagyobb tőkével és kevesebb költséggel dolgoznak. B-t r célt szolgálta a felértékelé­si rendeletnek az,az intézkedése, amely '„ a minimális alaptőkét kimutatni nem tudó pénzintézeteket felszámolásra kötelezte. A pénz­intézetek legutóbbi kongresszusán bejelentették, hogy 24 vidéki in­tézet alaptőkéje marad alatta a törvényben megszabott minimális alaptőkének. Még nem biztos ezonboij, hogy ezek az intézetek felosz­lanak, vagy egyesülnek, inkább mindegyik azon igyekszik, hogy alap­tőké jét a szükséges 10 ezer aranykoronára." felemelje és igy továb­bi létét biztosítsa. Amennyiben az igyekezetük nem sikerülne, ugy az alaptőke felemelésre előirt határidő meghosszabbítását fogják -leérni. Igy kevés a remény arra, hogy a kivonatos fúziók az inté­zetek saját ke zde áé ny e zé sé b ő 1 m egi ndul j ana.k . Mennvi biztosítást mondtak fel a felek? A biztosítókról szóló törvény, mint tudvalévő, 3^ napos ha táridöt állapított meg a biztositások felmondására. A feleknek, ha. az uj törvény által a biztosítóknak juttatott feltételeket nem akar ták elfogadni, jogukban állott a biztosítást felmondani. Hagy vára­kozás előzte meg a 30 napos terminus leteltét, mivel különböző hi­rek voltak'forgalomban a felmondások mértékéről. Hir szerint a gaz­dák közül igen sokan mondtak fel, úgyhogy egyes biztosítók az elemi biztosításaiknak 50 százalékát elvesztették. A biztositók a. felmon­dásokat még statisztikailag nem dolgozták fel és így pontos ered­ményt egyelőre ne a lehet tudni, A biztosító társaságok információja alapján felmondások főleg a fővárosban történtek, mig a vidék-n a felek nagyobb része megmaradt. Sok .esetben sl karült a társaságoknak bizonyos engedmény ellenében újból megegyezni a felekkel. A régi fe­lek megtartása érdekében tett ongnr! .. mroV £1* _ s$h«n g-nc „•<-;_

Next

/
Oldalképek
Tartalom