Hetikiadás, 1927. január-június

1927-06-07 / 23 [1511]

Belföld, Klotild királyi horcegassz öry, József királyi hereeg édesanyja Alcsutor. 81 évas korában elhunytrTemetése Budapesten hétfőn délután a várt ernpl ómból folyt le, amely alkalomra a hercegi háziak sok külföldön élő tagja és más külföldi résztvevő is érkezett a fővárosba. A képviselőház és a felsőház pénteki ülésén Puky Endre alelnök* illetve br.^Wlassics- Gyula elnök parentálta el az elhunytat, indítványozva, hogy a Ház részvétét József királyi herceg előtt kifejezze,A temetésen résztvett a kormáiryzó, Bethlen miniszterelnök, a'felsőház és képviselőház, yalamint a főváros képviselete, a diplomáciai kar. yalamint a honvédség 'parancsnokai, stb,stb. A Tisza István tudomásé gye tem alapkővé'. Debrecenben ^pénteken helyezték el ürnrpélyes keretek között-. Az ünn^élyen megjelent a kormányzó, aki avató beszédében a többek közt a következőket mondótta:Nehéz feladatok várnak az egyetemre itt a Nagyalföldön. Meg kell nyernie a haladás számára a magyar nép lelkében szunnyadó hatalmas őserőt. E kötelességének teljesítésében pedig a Tisza Is:, /án szellemét kell kisugározza*Erős hitem, hogy az egyetem az ősi debteceui kollégium, tradícióihoz méltóan fog megfelelni hivatásának." Az alapkőletétel után Klebelsberg Kunó gróf díszdoktorrá való avatásának ünnepsége folyt le az egyetemen, amelyen a kormányzó szintén megjelent, majd pedig Ha j dubösz örménybe utazott-. A felsőház ülésén napirend előtt Tóth Károly a szegedi tudományegyetem rektora, Mészöly darabja" ügyében szólalt fel. Megállapította, hogy minden színdarabért csupán a szerző felelős, de semmiesetre sem például a kultuszminiszter, vagy pláne az egyetem.A felsőház általános helyeslésselvette tudomásul Tóth Károly szavait, majd általánosságban és részleteiben is elfogadta a külföldi magyar intézetekről, a magyar miveltség célját Lgáló ösztöndijakról és a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi öszt undoráról szóló törvényjavaslatot .Klebelsberg kultuszminiszter a felszólalásokra reflektálja, többek között kijelentette, hogy a numerus clausust a mai viszonyok között még fenn'kell tartani, azonban minden határon tul szigorítani nem szabad.Ezután a Ház részleteiben is elfogadta a magyarolasz barátsági szerződés- " .... beeikkelyezőséről szóló törvényjavaslatot, melyet az összes felszólalók: Csánky Dezső, báré Szterényi József, gróf Zselénszky Róbert,gróf hadik János és gróf Esz*őrházy Pál örömmel üdvözöltek. Végül Bethlen István gróf ?rániszterelnök szóló at, niegállapitva, hogy a szerződés nem szövetségi, hanem barátsági szerződés, amely teljesen fedi a béke politikáját, amelyet a magyar kormány jövőben is folytatni kiván.A szerződésnek nincs éle más hatalommal .szemben. Jugoszláviával szemben épp^en feltótele ez egy külön kötendő megállapodásnak, és amennyiben Romániában szemben vannak differenciáik, ugy ez a szerződős azokat csuk tompitani alkalmas • A jóviszony közremunkálását illetőleg alkalmas hatást tesz ez a szerf£. ís csehszlovák vonatkozásban is,.Az utóbbi években viszonyunk a kisantant államokkal szemben sok kívánnivalót .hagyott hátra, aminek oka azonban ápen a Trianon által előidézett izoláltságunk ós politikai 1 uiryügözöttségünk volt. Továbbiakban a miniszterelnök a szocializmus kérdésével,foglalkozott, ismételten kijelentve,, hogy a szociáldemokrácia ós a kommunizmus között végcél tekintetében külömbsóg nincsen, és az a párt, amely ezekkel kokettáL a saját maga .kárát idézi elő- * A magyar politikai élet egészséges kifejlődősót mondotta - attól várom., hogy egy egészséges polgári közvéleményt teremtsünk, és hogy a munkásosztályt nemzeti alapra helyezzüki. « — A Ház részleteiben lg; letárgyalta^és elfogadta a Franciaországgal, Nagybritanuiával és Írországgal, Törökországgal ás Jugoszláviával kötött kereskedelmi egyezségek becikkelyezéséről, , valamint a barcelonai aiegogyozésrői szóló törvényjavaslatokat.