Hetikiadás, 1927. január-június
1927-05-31 / 22 [1511]
A termeszottudományi csodák századát éljüks ami ma merő képtelenségnek látszik, az holnap már mint magatél értetődő dolog, egészen természetes lehet. A kormányozható léghajók, a repülőgépek, a tengeralattjárók, a drótnélküli táviró, a távolba fényképzés, mi~d még olyan abszudumoknak látszottak, amelyeknek p^fezta gondolatára is mosolyogtunk . Ilyen mosolyogni való az a terv is, amely már meglehetősen régóta izgatja az emberiséget s amely a Föld és a Hcld közötti öszszeköttetést célozza. Igen sokan gondolkodtak már Verne gyönyörű regényének megvalósításán s végezte!: számításokat, dolgoztak ki ^elméleteket, hogy és miként juthatnának el a Holdba. Hisze:. a közelmúltból még emlékezne tünkben lehet a német Oberth és áz amerikai G-odart szándéka is, amely kevés hija, hogy a kisérletig el nőm jutott. Talán csak azért nem valósult meg, mert ;.em voltak elegendő anyagi eszközök és nem akadtak vállalkozók, akik ilyen kockázatos és kétes kimenetelű utazásra szánják magukat. Most azután akadt tizenegy mindenre elszánt orosz tudós, akik ugy látszik, megunva..: bevárni a szovjet csillagának letűntét, . ma-^i gasra törő vágyaikat a világűrbe való kirándulással szeretnék kielégíteni. Mint az a-mtol és amerikai lapok híradásaiból értesülünk, állítólag igen komoly /'?/' tervet dolgoztak ki s már meg is kezdték az előkészületeket, hogy utazásukat belátható időn belül megkezdjék. A tizenegy orosz hatalmas rakétát készit, amelyben nemcsak mindannyiuk számára elegendő férőhely lesz, hanem az ilyen esetleg tulhosszúnak Ígérkező kirándulásra szükséges kelléket is eliaktárózhatják. Ezt az óriási rakétát azután ugy akarják a Hold felé kilövetni, hogy azután útközben robbanó gázok segítségével a kereken négyszázezer kilométernyi kozmikus útvonalon mindig elegendő sebességgel haladhasson. A kifejtendő kezdeti sebesség hatalmas lökoerejévei akarják legyőzni a Föld vonzóerejét s a világűrbe kijut-i. Amig G-odart még csak két mértföldes másodpercenkinti sebességgel akart a Holdba jutni, addig az oroszok másodpercenkénti hét mérfölddel számítanak és tiz óra alatt szeretnének célhoz jutni. Ha tehát egy szép holdas estén este tiz órakor utro kelhetnének, akkor számításuk szerint reggel nyolc órakor már a Hold valamelyik kráterének lábánál reggeliznének. A szkeptikusok tábora termeszetesen igen nagy. Véleményük szerint ez a kisérlet már csak azért sem sikerülhet, mert a tervezett óriási sebesség követeztében még a földi légkörben olyan súrlódási hő fejlődik ki, amely izzásba hozza az egész csodálatos készüléket. Hiszen a világűrből a Föld légkörébe hasonló sebességgel érkező meteorok is lángra gyúlnak, elégnek. . _ . . Eleinte tehát a rakétának nem szabadna tul nagy sebességgel repülnie s ezt csak már akkor kellene a kívánt mértékben fokozni, ha a rakéta az éterbe jut. De tegyük fel - mondják az óvatos emberek, - hogyha tizenegy orosz a Hold felületén szerencsésen ki is köt. Az ott reájuk "várakozó viszonyok cseppet sem lehetnek barátságosak, mert csillagászati ismereteink szerint ez en a szomorú égitesten aligha van levegő s igy életüket csak mesterséges belégzéssel tarthatják fenn. Ezenkívül a vakmerő turisták olya., éghajlati viszonyokra lehetnek elkészülve, amelyet ember már csak szervezetének alkatánál fogva sem viselhetne el. Tudvalevőleg a Holdon a nappalok és éjszakák két-két hétig tartanak, tehát min ien valósz inüsőg szerint nappal óriási hőbesugárzásóknak lennőnek kitéve /100-150 C fok/ é,.,jel pedig még . kétszáz fokos hidegekben is lehetne részük, tehát sokkal zordabb időjárásnál, mint a földi sarkokon, pedig az ember már ott sem birja ki a hosszabb tartó.zkodást. Viszont a legsúlyosabb kérdés az, hogy miként lehetne onnan a Földre visszajönni. Mindezek olyan kérdések, amelyek miatt kizárt dolog, hogy az oroszok fantasztikus szándéka valósággá váljék.