Hetikiadás, 1927. január-június

1927-05-31 / 22 [1511]

_________ ^SZCKIÓ Vasárnap, e hO 22.-én kettős ünnepség színhelye volt Sopron^ Délelőtt szentelték fel és adták át a harmadik huszár­ezrednek uj zászlaját és iktatták be telkeikbe 115 vitézt a kormány­zó személyes jelenlétében, aki köszönetet mondott Gévay-^olff Lajos alispánnak a város és vármegye,által ajándékozott vitézi telkekért. A városba való bevonulás után a kormányzó koszorút helyezett el a limanovai kősök emlékoszlopán, majd megtekintette a kivonult csapatokat. A zászlószentelés ünnepélyén, melyen a zászlc­anyai tisztet a kormányzó felesére vállalta, a zászlót a kormányzó adta át Havass Jenő ezredparancsnoknak, majd a katonák felé fordul­va mondotta: "Vésáétek szivetekbe, hogy a zászlónak sorsa a magyar nemzet sorsa. Szemeitek előtt lebegjen őseiteknek és a li­manovai hősöknek példája, legyetek ehhez a zászlóhoz hűek, mert csak igy diadalmaskodhatok minden csapással szemben annyi szomorú válsá­gon v kereSztülment hazátok." Bethlen T stván gróf miniszterelnök csütörtökön Za­laegerszegre utazott báró Fray István kormánypárti képviselőjelölt támogatására* A pártgyülésen beszédet mondott a magyar külpolitika aktuális kérdéseiről. A miniszterelnök beszédében kijelentette,^ elérkezettnek látja az időt arra, hogy behatóan foglalkozzunk kül­politikai problémákkal. Hogy a nemzet boldoguljon a velünk érző külföldi erőket is magunk mellé kell állítanunk. Hogy barátokát nyerjünk, erre a helyzet ma kedvező. Nemzetünk predesztinálva van a Dunamedencében a Vezetőszerepre. A külföld csak most kezd megismer ni bennünket éa állitom** mondotta a miniszterelnök -, hogy m'ris sikerekre yan kilátásunk. A trianoni szerződés tönkretette az orszá­got, de még ebien a szerződésben is vannak olyan fényoldalak,ame­lyeket a nemzet, ha összefogj kihasználhat. A világ ma m^r kezdi észrevenni a minket ért igazságtalanságokat és rokonérzése felénk fordul. Hiszem, hogy a Trianonban lábbal tiport önrendelkezési jog a jövőbenérvényesülni fog. Európa ezen a pontján mi vagyunk az egyedüli nemzeti alapon álló ország, mig körülöttünk csupa kisausztriákat hozott létre a békeszerződéSv Igenis meg vannak a feltételei egy aktit külpolitika folytatásának, Se ennek elő­feltétele , hogy összefogjunk, hogy kerüljük a felekezeti és osztályharcot, ami bomlásra vezet. Belpolitikai kérdésekről szólva a miniszterelnök a közigazgatás r e f cvfíir,j á r ó 1, a fokozatos adócsökkentésről és fizetés­rendezésről, a nyugdija-sok helyzetének javításáról, a földreform­ról én^a hltbizomány reformjáról szólott, majd s.polgári s zabadság­jogokról b-nszélt. Azt vetik szememre - mondotta hogy diktatú­rát létesítek) pedig szabadságot akarok és nem anarchiát. Szivünk­ben nemzeti alapon álló erős Magyarország ideálja él, ahol a koro­nás királytól az utolsó kérgestenyerü munkásig mindenki a magyar hazáért teljesíti kötelességét. A gyűlést követő banketten a miniszterelnök a szociális problémákról beszélt. Századunk legnagyobb problémája ­mondotta - a szocializmus és a kommunizmus, melyek között a végcél, a polgári társadalom magántulajdonának megszüntetése tekintetébe nincs különbség. A két i'rány csak eszközök tekintetében különbözl 1 ' egymástól, a kommunizmus nyiltan forradalmat hirdet, a szociál­demokrácia az általa hangoztatott demokratikus berendezkedéssel akarja célját elérni. Ezzel a veszedelemmel szemben kell állést­foglalnia a polgári társadalomnak. ty_G>í{ •

Next

/
Oldalképek
Tartalom