Hetikiadás, 1927. január-június
1927-05-17 / 20 [1511]
Nemcsak a nagyközönség, de az orvosok körében is igen sok Vita folyt nár arról a kérdésről, vájjon helyes és egészséges dolog-e evés közben vizet inni. Sokan azt állították, . - és állitjék ma is, legnagyobb részt minden kisérleti alap nélkül, hogy a vizivás evés közben azért ártalmas, mert a sok viz felhigitja a gyomor emésztőxnedveit éö igy rontja az emésztést. Mások viL/.ont azt mondják, hogy a dolog épen forditva áll: a^megrágott és a gyomorba került vegyes táplálék felhig tasa egyenesen szükséges, mert különben olyan lassan tudná csak átjárni a gyomornedv az emésztendő tömeget, hogy az emésztés nagyon elhúzódnék. Sok régi étkezési szabályt állítottak fel azután az emberek, amelyek a fent elmonaott nézetek különbözősége miatt sokszor homlokegyenest ellent monuottak egymásnak. Manapság az élettani tudományos vizsgálatok az ilyenféle kérdéseket sem csupán elméleti megfontolások utján döntik ol, hanem rendsceres kísérletek eredményeit használják fel. Ig^y ezt az ivás-problémát is számos kutató tette részletes vizsgálat tárgyává és ezek valamennyien azt találták, ho gy a viz-ivás a táplálkozás menetét lényegesen befolyásol' ja és bedig - nem hátrányosan. A kísérletek eredményei annyira érdekesek, hogy bővebben is megemlékezünk róluk* Tudvalévő, hogy .igyes táplálóanyagok amúgy is sok vizet tartalmaznak, ilyenek a nyers gyümölcsök, a zöldségfélék, saláta, paraj, stb., azután a friss főzelékek, de még a húsfélék is. Már most a vizsgálatok egy részénél a kisérleti emberek csupa ilyen viztartalmú.ételt kaptak, a többi emberekkel szemben, kik száraz ételt ettek, viz nélkül, végül olya nok is voltak, akik vegyes kosztot kaptak és bőven fogyasztottak hozzá vizet is. Megmértéi pontosan az elfogyasztott tápszereket, meghatározták .azoknak alapanyagait is, le ép-ügy megmérték és pontosan elemezték az ürülékeket j a megemésztetlen maradványokat is. Az eredmény az lett, hogy azo; az emberek, kik,.'vés közben egy fél liternyi vizet fogyasztottak el a száraz koszt mellett, a zsirt és a növényi táplálókot sokkal jobban megemésztették, mint azok, aki 1 '.^ugyanolyan kosztot ettek, de viz nélkül. A hust egyfoimán emésztett ék, ugylátszik tehát, hogy a husemésztésre nézve mindegy, jut-e közben elég viz a.igyomcrba vagy jjrem. A vizes- friss növényi ételek emésztése vizivás nélkül is jól ment, de viz--ivás mellett még jobban. Ilyen módon az is kiderült, hogy a gyümölcs és főzelék evése mellett sem áratalmas a vizivás, pedig milyen sokan til^áfcJ Ha a vízmennyiséget fokozták, az emésztés míg jobb lett, ugy hogy egy liter viz elfogyasztása ugyanazt a táplálék mennyiséget még hamarabb és még jobban emészthetővé tette, mint az előbbi kísérletben a félliter. A magyarázat valószínűleg abban a körülményben keresendő, hogy az emésztőnedvek felhígulása egyúttal azoknak fokozott termelődésére is ingert képez, viszont a felhigitas megkönnyíti a már má6mésztett anyago! ;lszivódását. A nagyobb mennyiségű folyadék viszont tömegénél fogva élénkíti a gyomor és belek mozgását, amely a táplálék elaprózódását ós elkeverodését segiti elő, igy közvetett után az élelmiszerek jobb kihasználódásót teszi lehet ''?ő. A kísérletek tanúsága tehát az, hogy evés közben vizet inni igen is jó és egészséges szokás. • . '
