Hetikiadás, 1927. január-június

1927-04-12 / 15 [1511]

K e tiki a., d á s . 15. sz. 1927 április 12. 4t oldal.. A húsvéti nagytakarítás. Valamikor, a mult századbeli nagy háborúk idején, nikor uég a puskaport nen nagy gyárakban állították elő, hanen kisipar rcsok csinálták, nagy értéke volt a salétromnak. Onnan szerezték a salétrontartalnu anyagokat, ahol lehetett és így volt az 5 8 lehetséges, hogy drágán vásárolták a pedlózetlan falusi szobák földjét, ani - ha hosszú ideig nen cserélek ki, valóságos bányá­ja ennek a vegyületnek. Kérdezhetné vSLaki , hogy honnan kerül az oda ? Először is - jól tudjuk, hogy a földes szobákat trágyával tapasztják ki, ebben ragában is elég salétrom van. He neg aztán a lehullott é t elmaraiékok, a sok tisztátalanság, ani a földre ke­rül, Jnd szaporítja ezt az erjedése folytán. Mint a fa évgyűrű, ugy rakódnak le időről- időre a földes szoba talajára az ujabb és ujalb rétegek, a behordott sár csak szaporítja ezt és a túl­fűtött, páratelt szobában a lecsapódó vízgőz nedvessége folytán ninden ujabb tisztátalanság keményre taposodik az ilyen talajon. Akik benn élnek az ilyen szobában, konyhában, azok nem veszik észre sen a meleget, se:.i a bűzt, megszokja a bőrük és az orruk, de ez a "bűz átjárja a ruhájukat is és bárhova lenjenek , elárulja azt, hogy milyen helyiségben élnek. Az ilyen szobában eltöltött tél az egészség legnagyobb ártalma. K e m csoda aztán, ha az ét­vágytalan, rosszul táplált, sápadt gyermekek százai, kerülnek ki a tavasz első napsugarára az ilyen szobákból. Hátuk fáj, könnyen megizzadnak, könnyen meghűlnek, hurutosak, köhögősek. De a tavasz egyúttal faluhelyen a takaritás ideje is. T lyen­kor, húsvét előtt azt látjuk, hogy a falusi házak mind díszbe öl­töznek, ragyogó tisztára neszelve várják az ünnepet. Ha aztán azt kérdezzük, hogy vájjon a nagytakarítás odabenn is megtörtént-e, azt a büázke választ kapjuk, hogy nemcsak a falakat meszelték új­ra, de a szoba földjét is szépen kitapasztották friss sárral, a lelybe gondosan belekeverték az elengedhetetlen marhatrágyát. Ugy tartja a történelem, hogy a neszelés akkor honosodott meg minálunk, mikor a népet megtanított£k, hogy a fenyegető pestis­járványok ellen ez a legjobb védekezés. De vájjon mit mondjunk akkor, midőn azt látjuk, hogy mig a falakat tényleg igyekeznek friss ..:é szr ét éggel ellátni és igy a tisztaságnak öéJUli szolgála­tot, ugyanakkor a szoba földjét, a rengeteg ragály, tüdővész és egyéb nyavalyák forrását nemhogy bántanák, de még uj piszokréteg­gel vonják is be! V a jjon hány helyen teszik rasg azt, ani az egyetlen helyes eljárás volna, ha azt akarnánk, hogy a földes szoba igazán tiszta legyen a. nagytakarítás után, hogy tudniillik a földet legalább egy arasznyira Kihordjak és friss, mélyről á­sott folddol p°tolják? Bizony, azt hisszük, igen kevés helyen! .. Bedig az ilyen eljárás hasonlatos ahoz, midőn valaki egész héten át ugyanabban az alsóruhában dolgozik és a vasárnapi tisztálkodás­nál nem cseréli ki, hanem reáveezi az ünneplő felsőt. Reánézve lehet nagyon csinos, nagyon rendes, de a tisztasághoz bizony.sem­mi köze az 1ly.n embernek. Ez csak a látszat kedvéért öltözik ün­neplőbe és bizony a szépen fehérre meszelt házak tisztasága is csak látszat akkor, ha a szoba földje marad a régi, az a piszok­réteg, amit egész télen odahullatott a bennszorult család!. Ta­lán hamar eljön az idő, íikor a nép rájut arra az igazságra, hogy a fenyegető tüdővész ellen egyik legfontosabb orvosság a szoba földjének kicserlésée és a húsvéti nagytakarítás többé nem áll meg a díszes leszelésnél! /f9/3

Next

/
Oldalképek
Tartalom