Hetikiadás, 1927. január-június
1927-04-05 / 14 [1511]
Heti kiadás . / ff oldal. A munkásbiztositás reformjáról nyilatkozik Frühwirth Mátyás képviselő , a javaslat előadója, A munkásbiztositás reformjáról szóló javaslatot a népjóléti miniszter a költségvetés után kivánja tárgyaltatni a parlamenttel. A munkásbiztositás fejlődéséről és az uj javaslat rendelkezéseiről munkatársunknak alkalma volt beszélgetni Früiiwirth Mátyás országgyűlési képviselővel, a javaslat előadójával, aki a következőket mondotta: - Hazánkban az ipari fejlődésnek első stációján látjuk már kifejlődni az ipari munkásságnál a betegség elleni biztosítás gondolatát. Hatvan-nyolcvan évvel ezelőtt a nagy gyárak mellett egyszerű korcsmákban kis asztaltársaságok keretéből indult útnak a munkásbiztositás"gondolata. A. munkások érezték, Hogy csak önsegély utján képesek egészségüket és munkaerejüket rnegvéderlív Amikor nálunk még szó sem volt ilyen irányú törvényhozási intézkedésekről, már akkor néhány lelkes munkásember megalkotta az első Munkásbetegsegélyző egyesületet. Az ország különböző részeiben alakultak ezután betegsegélyzési és temetkezési egyesületek. A gyáripar fejlődése mindinkább szükségessé tette az ipari munkásságnak betegség elleni törvényes biztosításét.. Az iparnak is érdeke az, hogy munkásai betegség esetén támogatást^kapjanak, hogy mielőbb egészségesen térjenek vissza a munkapadok^mellé. A minden oldalról megindult agicáció végre a parlament érdeklődését is felkeltette és az első törvényt 1891-ben alkották meg a munkásbiztositásról. Ez a törvény összefoglalta és felügyelet aláhelyezte az országban működő munkásbe:egsegélyzo egyesületeket, az országot felosztotta kerületekre és megteremtette a kerületi betegsegélyző pénztárak hálózatát . - Az erről szóló törvény, amely külföldi példákon indult el, tele volt antiszociális intézkedésekkei, az akkori viszonyoknak azonban mégis jobban megfelelt, mintha magukra hagyták volna a betegsegélyző egyesületeket. - A század elején megélénkült a magyar ipar és megsokszorozódott a gyárak munkája. A magyar faluból ezer és ezer ember vándorolt a városba és benépesítette az uj gyártelepeket. Hozzájárult ehhez az akgkori nagy agrárkrízis is, amely úgyszólván kiüldözte a magyar férfilakossá eg^y részét a faluból. Aliik nem tudtak kivándorolni, azok a legközelebbi városban kerestek menedéket. _ gyáripar tehát az egyik hatalmas tényezőt, a munkaerőt úgyszólván teljesen ingyen kapta. — -i'-i ~- •» - - 1 v~ 1 • r . •* A megnövekedett munkáslétszám csak fokozta az egyre felvetődő kérdések megoldásának szükségét. Az•iparpártolással kapcsolatosan megindult a nagyarányú szociálpolitikai fejlődés is. A munkaerőt nemcsak megszerezni, hanem ivédeni is kell különböző veszedelmekkel szemben.^ Igy vált szükségessé a betegség ős baleset elleni védekezés kifejlesztése. - Az addigi betegpénztárak nem feleltek meg a hivatásuknak^ s igy a parlament 1907-ben uj törvénnyel modern és nagyszabású intézményt alkot nemcsak az ipari munkásság részére, hanem úgyszólván minden az iparban és kereskedelemben alkalmazott egyén részére. A háború utáni idegben bekapcsolták a munkásbiztositásba a háztartási alkalmazottakat is, amelyeknek száma magában Budapesten 7C.00C-et jelent. - Csonkamagyarország területén ma több,mint 600.000 tagja van a munkásbiztositő intézeteknek. Miután a tagok hozzátartozói is része_ sülnek segélyben, ezeknek hozzászámitásával Magyarország lakosságának 23 fc-a van betegség és baleset ellen biztosítva. A parlament előtt fekvő uj munkásbiztositási javaslat nemcsak uj rendelkezéseket tartalmaz, hanem összefoglalja mindazokat az intézkedéseket is, amelyeket a kommün bukása óta a kivételes hatalom jogkörében a kormány elrendelt- A javaslat uj rétegeket alig von be, mert az eddigi rendelkezések erősen kiszélesítették a biztosítottak kategóriáit. /folytatása következik/ ÍY4
