Hetikiadás, 1927. január-június

1927-04-05 / 14 [1511]

H e t i k i_a d ő ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció^ 13. HZ. 1927 április §. 9 oldal. felet Jé, halál után.

. Amerikában, az egyik csikag°i korházban sikerült egy beteg fiatal embert öt napon keresztül folytatott mesterséges lélegzésseel életben tartani. S?zt az orvosi csodát huszonöt ember közreműködésével lehetett me g való c-i tani , akik kettesével éjjelnappal foglalkoztak a szerencsétlen beteggel, akinek lélekzési szervei bénulás következtében felmcndtálta szolgálatot és biztos halálnak volt kitéve; A beteg Frick Albert 22 éves kereskedősegéd volt, aki a csikagói Evanston kórházba került gyomorinfluenzávalj minek következményeképen a bélcsatorna fokozódó bénulása lépett fel. Egyszerre a légzés nehézségei is mutatkozni kezdtek, majd pe.ig a légzés teljesen megszűnt. Két orvos véletlenül épen a beteg ágya mellett volt, azonnal hozzáfogott a mesterséges lég• zés alkalmazásához és flyen mó

u

on működésben tartották a beteg szivét. H

0

rry továbbra I s él étben tarthassák a beteget, addig is, mig a bénulás ellen alkalmazott gyógyszer hatása bekövetkezik, szükségesnek mutatkozott a mesterséges légzés alkalmazásának folytatása hosszabb időn kererztül, amit azonban a két orvos emberi erővel már nem győzött. Szert azután az orvosok felszólították a szerencsétlen beteg fiatalember kollegáit, hogy álljanak rendelkezésére a mesterséges légzée alkalmazása körül. Az orvosok felszólítására huszonöt kollega jelentkezett, akik negyedóránként kettesével felváltották egymást. £>zek szorítottak levegőt Pr-5 ck Albert mellébe, oly módon, hogy a tüdejének alsó részét szabályosan benyomták, azután egy

>

kís időre abbahagyták a szorítást ugy, * hogy a beteg tüdeje magától megtelt levevővel. öt napon át éjjel nappal dolgoztak a mentők, mert a keteg ezidő alatt képtelen volt arra, hogy egyetlen egyszer ^ s természetes módon vegyen lélegzést. Éaész Amerika megfeszített figyelemmel kisérte a bátor életmentők fáradozását Frick életéért, akinek állapotáról napról-napra tudósítások jelentek meg a lapokban. Néha-néha eszméletre tért a betegzes rá. mosolygott fáradhatatlan barátaira, egyébként csak a halánték erei nek működéséből látták, hogy még életben van. őt napi fáradozás után a beteg szemmel láthatólag teljesen elgyengült és lassan a teljes kimerültség állapota jelentkezett, mégis sikerült végül is az életnek megmenteni. Gr

ópirónők a párisi kávé

h

ázakban. Parisban legújabban az egyik élelmes kávéhá.ztulajdonos üzlethelyiségében gépírOnőt alkalmazott, hogy a levelet 1 rf tni szándékozó vendégeinek rendelkezésére álljon. Efjyik konkurrense már követte a kezdeményező példáját és maga is gépirónőt alkalmazott helyiségében és feltehető, hogy hamarosan számos kávéházban fognak gépirOnők működni. Régi párisi szokás az ugyanis, hogy a kávéházi vendégek leveleiket a kávéházban irják meg: e.z a régi szokás ugyan ujabban hanyatlásnak indult a kávéháziárak drágulása miatt, de mégis még mindég sokféllé látható, Azt hisszük, hogy a modern idők szellemének teljesen megfelelő, hogy a kávéháztulajdonosok abból a célból, hegy vendégeiket el ne veszítsék, gép1rOnőket alkalmazzanak a vendégek levelezésének elvégzésére. Ha pedig még hozzá csinos leány 1.8 a gépírónő, akkor a kávéháznak bizonyosan kétszeres vonzóereje lesz. Az egyik párisi lap még azt a kérdést is felveti, vajjon•mennyi ben tekinthető újításnak ez az ujitás. H$ szén a mai gépi r óijc tulajdonképen nem egyéb, mint a régi irOdeákok uj kiadásban, akik régibb időkben kávéházakban és más nyilvános helyeken ajánlották fel szolgálataikat a tollforgatáshoz nem értő közönségnek. £