Hetikiadás, 1927. január-június

1927-04-05 / 14 [1511]

Het i kiadás. 14. sz . 1927 április 5. Jb. oldal. Belföld. A képviselőház külügyi bizottságának ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök reflektált a bizottság három ülésén elhangzott felszólalásokra. Beszédében középearopa jelenlegi helyzetét vázolva kijelentette, hogy ennek a helyzetnek kialakulása nem csupán Iranciaország befolyására vezethető vissza.közép-Europában más hatalmak befolyásának érvényesülése is észlelhető. Idő előtti volna a helyzet kialakulását be nem várva elhamarkodott lépéseket tenn: bevágva útját Magyarország jövőjében érvényesítendő politikájának. Ettől függi lenül azonban a baráti jóviszonyt kívánjuk megteremteni a szomszédos államokkal és a nagyhatalmakkal, igy elsősorban Itáliával, melynek érdekei Magyarországéval egybevágóak. A magyar kormány nyilvánvalóvá tette, hogy az igazi baráti viszony Magyarország és bármely szomszéd állam között csak akkor jöhet le re, ha a kisebbségi politika a magyar kisebbséggel szemben gyökeresen megváltozik. Az az állam, melynek barátságát keressük, legyen meggyőződve arról, hogy az a barátság ránézve épp olyan fontos, és hogy önmagának kell megteremtenie a barátsághoz szükséges lélektani feltételeket. Á miniszterelnök megállt, pitotta, hogyha békekötések után egész Európában kifejlődött barátságosabb és bé'.'.eszeretőbb atmoszféra Angliának köszönhető, valamint Európa gazdaságig pénzügyi rekonstrukicója is. Pej-dl Gyula felszólalására válaszolva kijelentette a miniszterelnök: Minden párt köteles az ország érdekeit külső támadáso; kai szemben megvédeni, tekintet nélkül arra, hogy a kormány milyen magatartási tanusit vele szemben. Külpolitikai kérdésekben csakis egységes magyar fi ont lehetségest Peyernek a párisi nemzetközi konferencián tanusitott magatartása nem csupán a magyar kormány, hanem az egész magyar nemzet érdekei ellen valő volt. A szociáldemokraia pártnak Kendersohn iránt kifejtett xokonszenvem de más cselekedetei is kivül helyezik a pártot az egységes magyar hazafias froi ton. Kéri á pártot, fontolja meg a jövőben magatartását külpolitikai szempontbél, mert ez a magatartás nem közömbös, sem az országra, sem a pártra nézve . A képviselőházban tovább folyt a költségvetési javaslat általános vitája, melynél: során gróf Apponyi Albert is felszólalt. Beszédében rámutatott arra, hogy minden erejét essze kell szednie a nemzetnek, ha eddigi gazdasági és pénzügyi eredményeit biztosítani akarja. A költségvetést súlyosnak tartja, és egészségtelennek a forgalmi adót—. Szóvátette a tisztviselők és nyugdijaso. helyzetét, kifogásolta a zárészámadások hiányát, majd a kormány szociálpolitikai akcióját birálva, lendületesebb szociálpolitikai működést sürgetett. Megjelent', a pénzügyminiszter VIII. jelentése, mely részletezi a jani ári eredményeket, főösszegben ismerteti a februári állami bevételeket és kiad; sokat és közli a márciusi költségvetés előirányzatát.A. jelentés szilárd pénzügyi helyzetünket bizonyit ja.

iv januári eredmény 6.4 millió , pengevei volt kedvezőbb az előirányzatnál és 3.5 millióval az előző év januárjában elértnél A költségvetési év első hét hónapjának többleté pedig 7 5.9 millió pengővel vo: több az előirányzottnál. A februári eredmények még kedvezőbbek,mert mig a köl ségvetés szerint az év februárjában 3.2 millió pengős hiányt vártak, addig a tényleges eredmények szerint 5.^4 milliós felesleg jelentkezett,^ Vagyis a térleges eredmények 8.6 millió pengővel kedvezőbben alakultak az előirányzottaknál. A márciusi előirányzat O.l"" millió pengős többletre számit, azonban valószínei, hogy ez a hónap is kedvezőben i ogjzárulni és ismét felesleg mutatkozik majd. Sz e beszökő, hogy az ez évi januári eredményt az elmúlt évivel összehaslitva lényeges csökkenést mutat az illetékek és egyenes adók tételeiben , ami a kormány adócsökkentő politikájának eredménye. Ezzel a jövedelemcsökkenéssel Szemben áll azonban a fogyasztási adóf és vámol:- eredő bevételek növekedése, am: nek megint szociális jelentősége van, mert a lakosság fogyasztóképességének e: léséről tanúskodik, ami mindenképen kedvező tünetnek tekinthető. Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton délután Rómába utazott, hogy Mussolinival megtárgyalja a fiumai kikötő* , valamint a barátsági és dön-tebirósági szerződés kérdését. Utján elkisérte felesége, és gróf Khuen -Hédcr