Hetikiadás, 1927. január-június
1927-03-29 / 13 [1511]
A "békekötés utam, melynek következméuyekép Magyarország _ ásványkincseinek túlnyomó nagy része is veszendőbe ment, nagy erővel megindultak nálunk a bányakútatási munkálatok, melyek többek közt az ország dunántúli részében az igen nagy jelentőségű bauxit-előjövetel felfedezését eredményezték. Ez az elojövetel úgyszólván az egész Dunántúlon végigvonul, mindenütt ott, áaol az erózió az eocénképződményeket as elpusztulástól egészben, vagy részben megkímélte. ^e m ég ott is, ahol az erózió a bauxitot fedő eocént részben elpusztította, az egykor egységes településnek nagyon tekintélyes maradványai észlelhetők, amelyeket c>sak a lankásan emelkedő dolomitok hasitanak több részre. Amig ennek az igen nagy kiterjedésű előjövetelnek a határait és az érc mennyiségét pontosan meg lehet majd állapítani, rendszeres kutatásoknak és feltárásoknak éveken át tárté munkájára lesz szükség. Addig, mig ez be nem következik, tisztára a geolégusok valószínűségi számításaira vagyunk utalva. A geológusok számításai alapján^pedig a dunántúli bauxit-előjövetel területi kiterjedése több ezer négyzetkilométerre, mig az érc mennyisége sok száz millió tonnára tehető. Hogy a geológusok valószínűségi számításai az ércmennyiséget illetőleg nem igen térhetnek el a valóságtól, az marhabból a körültt menyből is következtethető, hogy azok a rendszeres kutatások, amelyeket bizonyos gazdasági érdekeltségek az 1924. év folyamán főleg a Vérteshegység ^délnyuga ti csücskében íekvő Gálit, Zámoly és Csákberény községek környékén végeztek, ezen az aránylag kis területen több, mint 100 millió tonna ércet tártak fel. Ezek a feltárások és az ezekkel párhuzamosan végzett kutatási munkálatok bebizonyították, hogy a dunántúli bauxit-előjövetel ugy mennyisége, mint kiváló minősége folytán Eurépának, sőt - amennyire a tengerentúli országok bauxit-előjöveteleit ismerjük - mondhatni az egész világnak legjelentékenyebb ilynemű települése. Nyilván ennek köszönhető, hogy a magyar királyi kormány az érdekeltségek kérelmére a bauxit akadálytalan kivitelét évi 350.000^tonna mennyiségben 20 évre engedélyezte, mely kivitel 8-10 milliő pengő értéket reprezentál. Mindez azután arra indította az érdekelteket, hogy a rendszeres bányászatot is előkészítsék, Az előkészítő munkálatokat aránylag igen rövid idő alatt nyomon követte a település bányászati megnyitása és egy 18 km hosszú bánya vasút megépítése, mely vasút a bányatelepet magát a Duna-Száva-Adria vasút Bodajk állomásával köti össze.^ Igy indult meg a rendszeres bányászkodás mult év november havában és a napi termelés csakhamar elérte a 400 tonnát s rövidesen el fogja érni a napi 1000 tonnát. A folyó 1927. évre az érdekeltek 200.000 torma kitermelését határozták el A kitermelt bauxit, minthogy annak feldolgozásával foglalkozó iparunk sajnos még nincs, egyelőre teljes egészében kivitelre^kerül. Ez az export, amennyire azt a téli időjárás mégengedi, most már állandóan és rendszeresen folyik, az pedig biztositva van, hogy a külföld az egész évi termelést akadálytalanul át fogja venni. A következő években bauxit-kivitelünk előreláthatólag még igen jelentékenyen emelkedni fog. A bauxit ipari feldolgozása még nem régi keletű és igy ma még nem tekinthető át, hogy az országnak ez a legfiatalabb bányászata ipari szempontból milyen lehetőségeket rejt magában. Kezdetnek^azonban mindenesetre biztató, hogy az első bauxit-cementgyár ópitése máris megindult , i A v
