Hetikiadás, 1927. január-június

1927-03-22 / 12 [1511]

/A magyar OK es a íovasspore ioiyiawsa./ királyi honvéd lovagié tanárképző intézetben, amely még arra az áldozatra is kész, hogy kiküldje őket a luzerni és hilversumi versenyekre, mig a Nemzeti Lovarda nem katona tagjai Milanóban, Varsóban és Insterburgban mérik össze ügyességüket a külföld legjobbjaival. Ezekre a kirándulásokra igen nagy szükségük van, mert nemcsak tanulhatnak, hanem a versenyzőnek annyira fontos jártasságot is megszerzik és megszabadulnak a nagy versenpyel járő úgynevezett lámpaláztól és sikereikre támaszkodva megerősödött önbizalommal mehetnek ki az 1928-iki olympiadra, ahol a világ legjobb lovasnemzetei között remélhetően megszerzik azt a helyet, ami hirünk és képességünk után joggal megillet bennünket. Feladataink a burgonyatermelés és értékesítés terén. Magyar-ország éghajlata lehetővé teszi, hogy hazánkban igen kitűnő burgonyát termesszünk. Jelenleg mégis ugy áll a helyzet; hogy a külföld nehezen vásárolja a magyar burgonyát és csak olyan években, mikor a külországi termés igen rosszul sikerül és a készletek majdnem teljesen hiányoznak, tudunk számottevő mennyiségeket exportálni- Ha kedvező éghajlati viszonyainkat kjjakarjuk használni, át kell térni az igen előnyös veteburgonya ^termelésére

. Ezzel a kérdéssel a Mezőgazdasági Kamara is foglalkozik es Győrött a napokban Beke László^tanár szakelőadást tartott erről a^kérdésről, Hangsúlyozta, hogy oly kiváló magyar burgonyafajtákat kell előállítani nemesítéssel és keresztezéssel, amelyet azután külföldre adhatnánk el, mint vetőburgonyát. Hazai évtizedes munka eredményeként már vannak is keresztezés utján elért és kitenyésztett burgonyafajtáink, melyek idővel a vetőburgonya-export alapját megadhatják. Első feladat az volna,^hogy a^nagyobb uradalmak egy-két fajta elszaporitására, elkülönítve valé kezelésére vállalkoznának s ezekkel a fajtákkal először a környékbeli gazdaságokat látnák el. ' A termelés sikerének a feltétele a jó burgonyavetőmagon kívül a talajnak jó megmunkálása és a burgonya tápanyagának biztositasa, részben megfelelő mennyiségű, részben kiváló minőségű trágyának, illetőleg mütranyának alkalmazásával. Az értékesítés megszervezését az étkezési burgonyánál kellene kezdeni, e célból az országot a megfelelő külföldi piacok szerint körzetekre osztani. Minden körzetben csak egy-két fajtát kellene termelni, igy elérhető volna, hogy a külföldi kereskedelem közvetlenül a termelőktől szerezze be^szükségletét. A rossz értékesítés egyik fő oka az, hogy a gazdaközönség a burgonyát válogatatlanul, piszkosan szállítja a külföldre. Ilyen áruért az ottani kereskedők kevesebbet fizetnek, mint a rosszabb minőségű es kevésbbé jó izü, de szépen csomagolt burgonyafajtákért. Az italmérők sérelmei. Az^italméréssel foglalkozó szakmák küldöttsége, Rakovszky István tőzsdetanácsos vezetésével megjelent Bud János pénzügyminiszternél, . hogy az italmérési amnesztia ügyében jóindulatú intézkedéseit kérje. A küldöttség rámutatott arra, hogy az árdrágitó kihágás miatt az italmérőktol megvont italmérési jogot általános revizoriak kellene alávetni és indokolt esetekben a jogot visszaadni. Megemlítette még a küldöttség, hogy agf italmérési engedélyt a törvényben meghatározott időpont után sokszor évekig sem tudjak megkapni az arra jogosultak, ami rengeteg költséget jelétet. A miniszter kijelentette, hogy ankéton fogja véglegesen" rendezni a sérelmeket.