Hetikiadás, 1927. január-június

1927-03-15 / 11 [1511]

A táviró feltalálója. A napokban volt 89-ik évfordulója az emberi civilizáció e -yik legfon­tosabb vívmánya, az első táviró gép feltalálásának, helyesebben szólva be­mutatásának. A nagy, korszakos jelentőségű találmányok megszületése - amelyek leg­nagyobb része a nu.lt században történt - nem szokott nagy feltűnést és lel­kesedóst kelteni. Sőt a legtöbb na y találmányt hideg közöny, bizalmatlan­ság, sőt guny és nevetség fogadta. Meglehetős időbe, néha évtizedekbe ke­rült, mig az ujitás fontosságát és nagyszerűségét felismerte a világ s a feltalálónak megadta a kellő elismerést és hódolatot. Nem ritkán azonban ez az el^jinerés későn jött s a nagy feltaláló nyomorban élt a haláláig s keserűséggel a szivében a hálátlan és korlátolt elméjű emberiség iránt, halt meg. # A inu.lt század első nagy találmánya volt a gőzhajó. Köztudomású, ho gy szegény Fultonnák mennyi csalódáson és keserűségen kellett átesnie, mig az eszméjét megvalósíthatta s hogy mint nevettek rajta, a hóbortos ideáján még akkor is, mikor az első modelja elkészült és gőzhajója átfolyó árja el­len is tudott haladni. Voltak szakemberek is, akik az uj találmányt gyakor­lati szempontból értéktelennek és haszontalannak minősitették. Ugyanígy járt Sámuel F, Morse is, a telegraph -gmondva^csinált ma­gyarsággal "távíró" /távolba iré/gép/ feltalálója is. Őt is félbolond áb­rándoz ónak minősítették eleinte-f kivált addig, nig csak az eszméjét ismer­ték s csak annyit tudtak róla, hogy évek óta" dolgozik^egy padlás szobában a "rögeszméjén." A barátai és ismerősei megbotránkozása különösen azért volt nagy, mert Morse nemcsak tanult, egyetemet végzett ember, sőt egyete­mi tanár is volt, de már ez időtájt mint festőművész is jó nevet szerzett magának, mely biztos és kényelmes megélhetési módot biztosithatott a szá­mára, nem lett volna tehát szükséges évekig egy padlásszobában nyomorognia, s a testvérei jószívűségéhez folyamodnia, mialatt a "hóbortos ideájának" kivitelén dolgozott. Morse azonban nem törődött a gúnyolódásokkal s nem bántotta őt az femberek kishitűsége. Ő nem akart mindaddig a nyilvánosság elé lépni a ta­. lálmányáyal, amig maga is nem volt teljesen biztos az eszméje kivihetősé­gében s a gépe praktikusságában. A találmány bemutatása New Yorkban 1838 január 24.-én történt. New „, York már akkor meglehetős nagy város volt, kb. 250 ezer lakossal; a bátyja a New York Observe clmü lap kiadója volt s e lajjueglehetősen beharangozta a készülő "nagy eseményt," ami nem is annyira kíváncsiságot, mint inkább derültséget keltett, amikor a titokzatos találmány magyarázatául elmond­ták, hogy Morse drótokon vezetett villamos árammal messze távolságokra iz éneteket tud küldeni, még pedig uggy, hogy miközben ő a leadóhelyen a gépet kopogtatja!a távoli másik helyen, a^nfelvevő állomáson" a gép, amely­nek szerkesete felette egyszerű, pontokat ós vonalakat nyom egy papirsza­1 aggra. A pontok és vonalak pedig; az A B C különböző betűit jelképezik, amit könnyű lesz egy kis gyakorlat mellett leolvasni. ^Mindez igen jó anyagnak bizonyult a jó new-yorkiaknak rossz viccek gyártására. A találmányt jóformán senki sem vette komolyan, annál is in­kább, mer*t kitudódott, hogy a hóbortos professzor ós festő egyszer már csúnyán felsült egy találmányával, valami szelepes szivattyúval. Morse azonban ala; osan lefőzte a kételkedőket és gúnyolódékat. Mert az első nagy kisérlet, a gépecskéje minden kezdetlegessége dacára, teljesen igazolta a^feltaláló Ígéreteit és várakozásait s a tamáskodást ámuló cso­dálkozás váltotta fel/ A z első izenet, melyet Morse boszorkányos kis gépe a messze távolba továbbított,ez volt: «Íme, mily csodákat müvei az Isten rajtunk keresztül." Iy vált' 1838 január 24-ike nevezetes dátummá az embe­riség történetében. Es mivé fejlődött a távirás e 89 esztendő alatt! Milyen hihetetlen lendületet adott az az űz letvHágnak, az érintkezés hihetetlen megkönnyí­tés evei. Mennyi nagyszerű ötlet/'bámulatos találmány terve csiráhott ki Morse ideájából. És minő kolosszális arányú üzletággá fejlődött maga a tavirászat. Ma már kb. hat és félmillió mérföld hosszúságú dróthálózaton folyik .a világ le-távolabb zugaiba is érően a izénetek váltása,

Next

/
Oldalképek
Tartalom