Hetikiadás, 1926. július-december

1926-08-31 / 35 [1510]

Bgy várost 3gy bibliáért. :)gy amerikai műgyűjtő, 'kiward Goidston, Bécsben leg­utóbb 220.50 u do lárt fizetett a világhírű Gutenberg Bibliáért. A nagyszerű irodalmi ereklye eredetileg egy osztrék kolostor tulajdonát képezte. A tulajdonosainak engedélyt kellett kérni az osztrák kormánytól arra, hogy eladhassák. t)gész nyugodtan meg lehet állapítani, hogy ez a 220.500 dollár a legnagyobb összeg, amelyet valaha egy könyvért fi­zettek, .ellenben a krójarlka tud arról, hogy egy irodalmi ereklyéért egyszer már nagyobb összeget is felajánlottak. P5z az ereklye az evangéliumok kézirata volt, amelyet TV. Henrik király ajándékozott a 3t. Bmeran kolostor barátainak.' A bajor választófejedelemnek, aki nagy könyv- és ké z­irjtgyüjtő volt, annyira fájt a foga a nagyszerű kéziratra, hógy egy egész várost ajánlott fel érte* cserébe - ^Str aubíngen városát. A barátok azonban nagyon óvatosak voltak. Tudták, hogy a választófejedelem ajándékában nem lehet bízni, amennyiben joga van azt bérmikor visszavenni s amennyire a d r-rék választófejedel­mét ismerték, fel is tételezték róla, ennek következtében, nagyon udvariasan bár, de visszautasították az ajánlatot. Golar,ton kincse nagyszerű - ez az első könyv, amelyet fémbet ükről nyomta*.' Gutenberg az első könyvét 1452 és 1456 között készí­tette Maintzban, ugyanakkor, midőn a törökök Konstan ti nnápoly t ostromolták s mikor a fehér ró", a é pá ro rosta herca épen kiala­kulóban volt Angliában. Negyven esztendővel Kolumbus szereplése e 1 ő 11 r B négy ^sztendő alatt, mikor az emberek ezrei rontottak egymásra véres küzdelemben, egy kis német városban, egy csendes és sürke ember . megcsinálta az emberiség egyik legnagyobb kultu­rális forradalmát l A könyv maga csodálatosan jó állapotban van, a címlapja hiányzik és Hiányzik a nyomás dátuma is. 641 old al terjedelmű. Gold­ston igy körülbelül hároms zázö>tV9n dollárt fizetett egy oldalért. A Gutenberg Bibliából ma már csak tiz olyan példány var. amely pergamenre van nyomva és huszonkettő, amely papirosra van nyom­va . Az irodalom történetében Gutenberg Bibliának hívják a világ első nyomdásza után, aki. készítette, másnéven pedig masaríH Bibliának, mert az első példánya valamikor :íazarin kardinális köny vi­tára ban volt s itt keltetne fel a tudó-ok figyelmét. Az első biblia, amelyen cim és dátum is szerepel, szintén r.laintzban készült, mégpedig 1452-ben. Két nyomdász készítette johann Füst és Péter Sehöffer. Pust eredetileg Gutenberg társa volt . Bz a biblia la sin nyelven készült , A fordítások többnyire latinból . . •.. ... történtek, . latinból xorditotta Karoli Gáspár az első magyar Bibliát és la­tinból fordította az első angol Bibliát Tjndale és Coverdale.

Next

/
Oldalképek
Tartalom