Hetikiadás, 1926. július-december
1926-08-10 / 32 [1510]
A csokoládé jelentősége* Kszekció _ • A százados évfordulók .ellett manapság már minden nagyobb meglepetés és érdeklődés nélkül haladunk el. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy cihlkusabbak lettünk, mint voltunk. Másrészt pedíg^azt, hogy az utóbbi időben túlságosan sok volt a nevezetes évfordulókból. Túlságosan megszoktuk azokat. Ei. ,.ck tudható be, hogy a csokoládé születésének négyszázadik születésnapja mellett minden ieltünés nélkül szaladtunk tova. Most volt négyszáz esztendeje annak, mondja egy francia tudós, xecjgcx bifeonyos Hahóul Lczue nevű, hogy a spanyolok íízxl coban 'felf ede zté k"a cso ko lá dé t. A e.ponyolqk csakhogy épen betették a lábukat Mexicoba, abban az. időben és mám'y megajándékozták a világot e kitűnő étellel - -. vagy itallal ? ^ . Száz évvol ^uutóbb jutott el a csokoládé esak Fa-miciao r sz ág b a . AZ első fogyasztója nagyon előkelő ember volt, nem kisebb egyéniség, mint Hi cheliau bi homoknak a fivére. A bíbornak nagy elismeréssel nyilatkozott a csokoládé^ ról. Kijelentette, hogy ezt 'a kábi tó B zer t" ,-zért használja, mert kitűnő 'una lomüző " . Tessék elképzelni ezt a kettős álláspontot. Először, hogy valaki a csokoládét kábi tó:-pernek tartsa. Má sodszor , ; hogy valaki ne az ize ml at 5 szeresse, hanem azért, mert, meg van róla g.yőződve, hogy azzal kitűnően el tudja űzni az unalmat ! Igy változnak az idők. Angliába még sokkal később jutott el. 1657-ben, a nyár folyamán hirdetések jelentek meg az utcákon, amelyek arról értesítették a közönséget, hogy az egyik áruházban egy East Indiából hozott italt lehet beszerezni. Ennek az Italnak csokoládé a neve'' - mondták a hirdetések, . Igy tehát semmi kétségünk sem lehet az Iránt, hogy valc - ban erről az édes és nemes Italról van szó. Ezek után azonban meg kell állapítanunk, hogy a cs-okolá déélvezetnek a mai formája tisztára és kizárólag a Srancia konyhaművészet diadala. Az ere. eti formája eiás volt. Az is igaz azonban, hogy az eredeti formájában a mexicc ak már sok száz esztendővel Gortez előtt is ismerték. A csokoládét a kakaóbabbcl készítik és készítették már sok, sok száz estendővel Cortez előtt. A kakaóbabot megfőzték, aztán megőrölték. Ezt a masszát felöntötték egy bizonyos fajta kecsketejjel. A spanyol katonák, akik, először megízlelték, ezt P. vél( menyet adták erről az italról: •'Disznónak, nem embernek való ital ! •' Később azonban annyira megszokták, sőt megszerették, hogy ők lettek a legnagyobb hird tői a csokoládénak. A csokoládét Spanyolországból elkerült Flandriába. Flandriából elkerült Olaszországija. Olaszországban is rettenetesen megszerették. És igy azután lassan, lassan, az esztendők" hosszú folyt ma alatt végre eltérje étett az egész világon. És ennek köszönhetjük ma egyik legkedvesebb és legédesebb italunkat,^<4^MJmM^JJslo£ , U, t ' 0 sbkoAádé nélkül a legtöbb ember élete elképz lhotc tler S4QÍP szólnának a^gyer^pek - ha nem lenne ? Es mit szólna az ünnepelt szépasszony, ha a szobalányé r eg ge 1 no m cso ko 1 á dó t ny u j t ana. á t ne ki r züs t tálcán ? g> r x
