Hetikiadás, 1926. július-december
1926-08-02 / 31 [1510]
Ho ;van ó •••k odka tünk a rövidlátás ellen ? v _ — — — — —— — — — — Van egy régi közmondás, a ne ly azt mondja, hogy a világtalan hasonlít a halotthoz. B-r ...ennyi re túlzó is - z a hasonlat, val aae• lyes igazság van benne f annyiban, hogy a világtalan ember sorsa is sok életörömről; való lemondás. Bár .íilyen pályát válasszon az ember magának, jc szemre mindig és mindenütt szüksége van az embernek. A szemek gyöngeségét vajmi ritkán örökli az ember, a legtöbb esetben ugy szerzi me g a helytelen és egészségtelen szokások következtében. AJ?, a hely, ahol a legtöbb alkalom nyi lik a rövidlátás megszerzésére, az iskola. Ez könnyen érthető, ha meggondoljuk, mily sok Írásbeli, olvasási és rajzolási gyakorlatot kell ott a serdülő korban lévő , még fejletlen és gyenge idegzetű gyermekeknek" végezni . A falusi iskolákban még csak a' gyermekek két százaléka rövidlátó, B gimnáziumokban allenben már a növendékek 26 ^--x-ak vannak gy enge szemei . Ha. szemeink épségére és lát óképe ssé.günkr e ügyelni akarunk, akkor a követkéz" egészségi szabályokat kell m«gs zi vle lnünk: Amennyire lehetséges, tartózkodjunk a közeli munkától. Kevesebbet Írjunk, kevesebbet olvassunk, rajzoljunk és kézimunkázzunk. S:-. :.e 1 szemben helyezzünk több súlyt a szemléltető és gyakorlati oktatásra és végezzünk több testi mozgást. • Oktassuk ki a gyermekeket és kény szer it sük őket arra, hogy szigorúan tartózkodjanak a munkaközben való helytelen testtartástól, különösen attól, hogy tulközel hajoljanak munkájukhoz: «z Íráshoz, a könyvhöz, a kézimunkához. A gyermek szemei legyenek legalább 30-40 centiméternyire attól <- tárgyat, amelyet nézni akar. Tartózkodjunk a félhomályban, alkonyatkor való olvasástól, írástól és ké zi munka zá st ól . H s acs semmi, ^ami oly nagy kárt tehetne szemünk vi lágá b an, mint a. félhomályban való « lynemü foglalatoskodás.^ Ne tartózkodjunk füstös, vagy poros helyeken, óvakodjunk a sséltól, a léghuzattól, mert ezek nemcsak idegeinknek és tüdőnknek ártanak, hanem szemeinket is megronthatják. 0 Tartózkodjunk a .t ul erős világosságtól is. Tgy ne engedjük, hogy a nap szemei nkb e süssön, hogy Írásunkra vagy olvasmányunkra vesse sugarát. H sonló^é jz n ne hajoljunk olvasás, irás vagy ké z imunká zá e közben nagyon közel az égő lámpához, különösen a vi llanylámpáh oz. Adjunk ismételten és elég gyakran alkalmat szemeinknek a távolba, például a mezőre, vagy a kék égre való tekintésre. Tgy.— eszünk távolságokat felbecsülni. Mérjük meg a különböző felhőknek és csil z lag oknak egymástól való távolságát. Aki érzi, hogy szemei elgyengültek, azonnal forduljon a szakorvoshoz, vizsgáltassa meg vele a szemét és használjon, ha szükséges, szemüveget. A szemüveghez nem jó ugyan hozzászokni akknr, mikor arra nincs szükségünk, d*e kár viselését elhanygolni akkor, midőn szemeinknek szükségük van rá. Nemde, a szem egyike legkisebb ssea-vünknek s mégis ölyvvé gtelen fontossága van életünkben és jólétünkben. A i. r tás elvesztése óriási veszteség, de már me ggy en gülé s e is súlyos árjztalcm. Ja \ c-n láthatjuk, hogy kivétel nélkül mindenegyes, még a legjelentéktelenebbnek látszó szervünket is ápolni ős gondozni kell, mert csak az összes szervek egészséges és normális működése lés zen egészségünknek, jelétünknek ós boldogságunknak záloga.
