Hetikiadás, 1926. július-december
1926-07-27 / 30 [1510]
A le -ujabb rádió- .bcn.éról. / •. Dfe ';ar R-*d A o Ujrá g cikke./ Mii c w csalna lángja, vagy a lavina,u -y terjed annak a hire hogy a sok rádi o /o:.:.k igy: r>ol<U/ • •,• oka ennek •:- mostani igenis bőséges esőzéseknek, ^i-er elő-.<.Jr hallottuk, megmosolyogtuk; pedig megdöbbenünk és mondhatnám, tehetetlenül állunk ezzel a tévhittel szénben s talán, gyöke résen megcáfolni és egyúttal végét is vetni csak egy tart-e jó ivő xog'je.. H ao'*i< boncolgatni akarjuk a kérdést, ugy két csoportot tal'lunk. *z egyik az antennák se>.,n.5gánafe., a másik az adóállomások áltál kibocsátott elektromágneses hullámoknak tulajdonítja az időjárásnak ennyire abnormis voltát..^zt mondj ák,^hogy az antenna vonza az esőfelhőket. Vonzás elektromos szempontból e kii két különnemű elektromossággal töltött test között lehetsége. A \ vő-ntenníban pedig pusztán cs k az a parányi kis elektromosság van, ami az adó által kibocsátott elektromágneses hullámok által indukáló.-. í k b..nnc . A légköri elektrosztatikus feltöltődést nem vehetjük itt számításba, mert az nem rádió r-r detü. %z pedig, eltekintve attól, heg, magasfrekvenciáju, szóval váltakozó - 3 , ktromosság, ami m'r magában véve sem fejthet ki. vonzást, még hozzá oly pcrányi. , r hogy egy sok mi 11 ip vnl tii, : . i f észült sé gii elektromos "öltéssel bi rO xVy hő törne gre , Igazán nem fejthet ki vonzást. A r"ift gmsanoen.n. ne., 'e .;yéb , mint egy ki*f eszi tett fémszál, ' ' ami 'egyénes^n a földdel van összeköttetésben, vétel közben a készüléken keresztül, különben egy kapcsoló c-c ével direkte, Tch/t nem egyéb, mint a szó legszorosabb értelmében egy villámhárító. Már pedig igazán korlátéit észjárásra vallana az, ha valaki a villámhárítót: okolná, hogy sok^az eső. A cz.,p dék, eső, hó kar-, t, dér stb. állandó keringésben van földünkön, A folyók, ;avak , tengerek s mindenha mi él, elpárologtatja nedvességét", hogy eső stb. alak j áb an újra visezakerüjön földünkre és eleiről kezdje kör í'ely amát . Elképzelni is nehéz azt az energiamennyiséget, ami ennek a körfolyamnak a f ent ar tá.sáhc z kell. Őriási energiák kellenek a párologtatáshoz, a felhők mozgatásához stb.,ami szintén nem egyébre, mint hőváto z^ so kr a vezethető vissza. Bármilyen formában van az energia, adásnál elektromágneses energia, annak aár csak nagyságrendi °ri. / 'si különbsébge miatt sem leint hatása a felhők járására. Sokkal inkább egy, a legkisebb clW változás is a napban; pl. egy napfolt. Mily kicsiny energiát képvisel a mi 2 K.-v-os adO e, .mennyit az összes európai adok együttvéve az amerikai adóállomások szám- és energiamennyiségéhez képest! Hl. zen ott cca. 7 0.000 adóállomás működik több ezer kilowatt eno rg iáv. .1 f Ée mindez mi ahhoz az energiához képest, a mi egy -t 1 cnV-porho z szükséges vízmennyiségnek oly magasban való fölemeléséhez kell! Ez ^a nagy rádi°forgalom pedig nem már ól-holnapr -, hanem évek sora ót-, fejlődött Amerikában a mai számokig s azért mégis vetnek, aratnak és be is takarítanak minden évben, ugy mint ezelőtt. A z a hiedelem tehát, amelyik a rádiót dobja, okául a mai abnormis időjárásnak, nemcsak nevetségesen együgü, de nem. Is méltó a mai kor gyermekéhez, mely a r A á^ 6 z , a haladás c csed^a al ke t ásá t, ajándékba kapta. Zaka ri J' ncc . •
