Hetikiadás, 1926. július-december

1926-07-20 / 29 [1510]

A szfinksz titkaiból. A gizehí piarmis oknál őrködő hirefc szff nksz szobrot a legutóbbi években komoly veszid>-l.m i eny égette. A sivatag éles homokja ugy szétmállas zt ot ta" a hatalmas szikla tö mb ötj/amib ől az ókori Egyiptomnak ezt a csodálatos alkotását kifaragták, hogy ha érintetlenül hagyták volna,az .óriási fej, amelyről már eddig*.is lehullott az orra, szakáll és a f ejdisz-suly kövotke ztében, előrebukó tt volna,és igy helyrehozhatatlanul elpuszult volna az ókor kultúrájának ez a nagyértékü emléke . Az egyiptomi kormány régészeti bizottságának költségén most két hires archeológus, Lacau és Baraize vezetésével nagyszabású javítási munkálatokat hajtottak végre, amelyekkel hosszú időre meghosszabbították a pusztulás előtt állO szfinksz életét. A munkálatok egyik legfontosabb része a homok pusztát ó munkájának megakadályozása volt, ame ly- különös en a szft nkse nyakán öltött veszedelmes méreteké t ,ugy, hogyha a javítással még tovább késtek volna,nem tudták volna megakadta ly o zni , hogy a szf&nksz feje a törzstől el ne váljék, s akkor már ^a több, mint tíz méter átmérŐiü szikla tfimbből állo fejet, már irtózatos súlyánál fogva is, képtoleBJség lett volna eredeti helyzetébe vi sszaállitani . A javi tgá munkákkal egyidejűleg nagyméretű ásatásokat is végeztek és^igy teljes egészükben a napfényre kerültek a szfmnksz lábai, két óriási oroszlán karom, ahol az ujjak egyenként több/mint három méter magasak. Ezeket a karmokat a homok már az ókorban eltemethette; a szfinksz modern kutatói, igy Maspero^és Cavcglia tudtak ugyan a két monstrózus karom léte/aésérol, de az óriási homoktömeg eltávolítása nem állt módjukban és most e z?k az^ásatások, habár a szfinksz fején végbement pusztulásokat nem is pótolhatják,a szörnyeteg lábainak fel tárasávol sokkal, teljesebbé teszik azt a nagyszerű .impozáns, lát vány t ,ami t a szfinksz látása eddig is nyújtott. A szfinksz egyébként izgatta már az ókor embereinek fantáziáját is, azt hitték, hogy rejtelmes mosolyával mesés kincseket rejteget, és a mostani ásatások áeritetcék fel, hogy ókori kinc&askeresők több helyen is mély folyósokat vájtak a szfinksz testébe, de eredménytelenül, mert hiszen a szfinkszet az egyiptomi művész abból az óriási szikladarabból farag tattá ki, ami abban a kőbányában állótt ,ahonnan a szomszédos piarnmisok épitéséhez a követ kifejtették. Axásatások alkalmával a szfinksz lábai előtt egy feliratos római oltárkövet találtak, melynek tanúsága szeiint az Egyiptomban harcoSiá légionárusok a titokzatos szörnyeteg lábainál a Nap istennek mutatfkak be áldozatot. Magyar találmány a H szminőség javítására. Tudvalévőleg az amerikai és az angol malmok m'r gégóta bevezették a liszt kondicionálását: a;.az a tésztafélék, a fehér sütemények és a kenyérfélék számára a lisztet kölönböző speciális eljárásokkal készitik elő, amelyek azt a lelhasználás szerinti célra a leg al Icai masabbakká teszik. xMagy arör sz* gon nincs meg ez a rendszer, nálunk csak számokkal jelölik a 11sztfajtékát és ugyanazt a fajtát különböző célokra ms felhasználják.A közöns g tehát nincs annyira tisztába a külön^bségekkel, mintha minden lisztminőségnek megfelelő elnevezése volna, mely jeltBöé,,hogy a liszt milyen felhasználásra a legalkalmasabb. De a magyar malmok nem is vetik.'alá a lisztet olyan különböző eljárásnak, amely pl. egyik fajtát a tészták a másik fajtát a zsemlék készitésére tenné m gfclelőbbé. Az is baj, hogy nálunk a kiesebb malmok különböző búzából keverik a lisztet , ami azután a külföldön való eladhatósága, t nehezebbé teszi.Azzal is javitják a^ külföldi modern malmok a liszt értékét,,hogy a meleg őrlés által előidézett hibák egy részét ellensulyozzák,neaves levegővel permetezik stb.Azon kivül A. rík'ban hidegebben is őrölnek, mint minálunk,, ami a lisztek izének kevesebbet . árt. Most egy magyar mérnök fol!;al*lt olyan eljárást amely mellett egészen hidegen lehet ^rölni, ugy ho§y ha a míüLmok sezt a rendszert nálunk bevezetik, a kiváló magyar búzából a buza értékének ~r> :-'f rl 'e>J " ol - "y -.-,v. T)j i •? ~ ~ - • '.- * q U