Hetikiadás, 1926. július-december

1926-12-28 / 52 [1510]

Karácsonyi szánhoz. Idegesség és vallásos hit. nz egészségvédelem legkényesebb és látszat szerint meddő része az idegélet épségének oltalma. Ez a látszat onnan ered, hogy az egészséges idegéletnek nincsenek oly könnyen megállapítható normái, mint a testi egészségnek, AZ idegeiét normális volta csak annyiban basonlit a test egészségéhez, hogy nem tudunk róla, nem érzünk semmi bajt. Azonban, ha ai test beteg, ugy bizonyos jelenségek^ kézzelfoge hatóan elárulják a betegséget akkor is, ha a beteg »jol érzi, magát". Ezzel szemben az idegélet zavarainál a testi tünetek alig mutatnak eltérést és csak a megváltozott idegrendszeri közérzés árulja el a bajt,- többnyire csak az előtt, aki benne szenved. P&MV Azonban az idegélet nagyon reagál a külső életkörülmények­re és ha ezek rosszak, gondokkal, nélkülözésekkel, csapa sok/-terhesek, ­akkor az idegéletnek oly.t visszhangjai támadnak lehangoltságok, iz­gatottságok, félelmek stb. alakjában, amelyek nagyjából' teljesen azo­nosak a megzavart idegélet betegségét: érzéseivel. Innen táLiadc^.z a nehézség, hogy az id.egélet rossz érzéseiről csak akkor mondhatjuk ki, hogy azok t betegségből erednek, ha az illető ember életsorsában nem találjuk meg azok okait. i\z idegélet egészségi védelmének második nagy nehézsége, hogy az idegrendszer egyrészt minden gondolatunk, érzésünk és cselek­vésünk nemzője, - másrészt életkörülményeink, amelyek jórészben a mi sikereinktől, vagy sikertelenségeinktol, vagyis a mi cselekvé­seinktől függenek, /visszahatnak .idegrendszerünkre. Mindebből az látszhatik, hogy az idegélet egészsége a szerencse, vagy szerencsétlenség kényekedvótől függ, mert akinerk sikerűit jó életkörülményeket teremtenie, annak "jól megy a sora" ós idegrendszerileg jól érzi magát benne, mig akinek nem voltak sikerei annak "rosszul megy a sora" ős szenved az idegrendszere. Mindebből az voína levezethető , hogy idegrendszerünk egész­ségét a legjobban az oly hatalom segítségétől várhatnánk, amely hata­lom a szerencsőt, a sikert biztosítani tudja. Ilyen hatalom pedig csak egy van: olyan jellem, amely épugy erős és kitartós küzdelemre, mint lemondásra és megalázkodásra- Az ilyen jellem a legmagasabb érté­ket képviseli, amit ember elérhet és olyan értéket, amit vallásos elmélyedéssel és felmagasztosulással mindenki elérhet. A megtisztult lélek hatolna az, amely az igazi jellem for­rása, az a hatalom, amely szerencsében és csapások között is megvédi idegrendszerünket. Ezt a hatalmat keressék ős akkor megtalálják a felnőttek és ehhez a hatalomhoz, bocs ennek isteni forrásához vezessék a geyernekeket is. / kkor a sorscsapások senkit sem fognak idegbetegekké és öngyilkosokká tenni. i\z idegrendszer használata észrevétlen, Sem a munkában, sem az élvezetekben fel nem tűnik annak igénybevétele ós innen ered, hogy külön az idegrendszerével, annak egészségével, túlterhelésével senki sem foglalkozik, legfeljebb a kárvallottak, akik már idegrend­• szerük botegei, Innen van, hogy az egészségesek fel sem veszik azokat az élettanácsokat,amelyek idegrendszerük kímélésére vonatkoznak. Csak a tapasztalt idegorvos tudja, hogy mikor tanácsokat ad­ni kénytelen, azok már javarészt elkésettek, mert egy hibásan megkez­dett, hibásan folytatott életmódot csak nagyobb kényszer tud megvál­toztatni, mint a jóakaró tanács. . . Es itt jutunk ismét az élet magasabb elveinek, azoknak a nemesebb szempontoknak látkiréhez, amely boldogságot ad egyszerűségben, örömet a szeretet áldozataiban, célokat a magasságban, a végtelenség­ben talál. 13n3 } A kenyérosztás evangéliumi csodája: hogy kevesebb kenyérrel több embert lehet megvendégelni és több morzsája marad, mentől többen ettek belőle,- a lélek táplálókat példázza: a soha »~ el non. fogyó kenvér minden hivő asztalán naTtr.lalhrtn és ssunki ; 1 flkftt. a* n i fío.rr—

Next

/
Oldalképek
Tartalom