Hetikiadás, 1926. július-december

1926-12-21 / 51 [1510]

Ali cl a régi Magyarország falait rakják. . . . Irta: Marcell Mihály d.r. ! Minden magyar ember szive vágya,, hogy szegény hazájának jobbjafordulását lássa. Igen sokan gondolkozunk ugy a töredék magyarok közül, ho/y minden örömünket, a karácsonyfa alatt pihenő ajándékokat odaadnák, ha beláthatnánk a jövőbe, ahol felragyog a jövő ködében a regi Magyarország, Ízt a képet nehéz volna megpillantani de a karácsonyi varázslattal ssémink elé varázsolható a magyar jövőt épito munkások egyik nem parányi erőfeszítése, amellyel a regi Magyarország falait rakják. Sz a nagy mü- túlságos aprólékos és "sokszor alig látható munkáskezek erőfeshitése nyomán épül. Ep ugy mint a hatalmas dóm, az egekbe törő torony, vagy a felhőket karcoló épaletóriás. Egyik munkás a szoba csendjében a terveket szerkeszti; hatalmas rajzlapok feküsznek előtte, ceruza, • vonalzó mozog rajta; papiron és vonalakban elké,zül az épület. A másik a földet hányja,, alapokat mélyít, cölöpeket cipel, A harmadik köveket hord, téglákat rak, habarcsot kever. .. . Mimen egyes tesz-vesz a a sok kéz munkája emeli a dóm falait. Szellemi .és testi munka egyesül itt. Hehéz volna megmondani melyik értékesebb, fontosabb. Egyik a másik nélkül értéktelen, A tervező géniusz nélkül különálló darabokként hevernének a kövek, a mész és homok, a testi munkás keze hijján pedig papírceruza, vo nal maradna a legnagyobb elmiállel . kigondolt palota is. A nemzet Géniusza- . nak szentélyét, a regi Magyarországot is ezer és ezer munkáskéz épiti. *» ' A^gondos édesanyáknak csecsemogondozó munkája a nemket életének megalapozása; az elemi iskola padjai előtt beszélő tanitó bácsi és tanitó néni"a nemzet becsületes csendes napszámosa; a templom szószékéről szóié pap az erkölcsi összefogó erők kovácsa; a parlament szónoka a jövő terveket szövő szellemi munkás. Minden egyes más és más munkát végez, de minden egyesleikét, kezét egy gondolat indítja: Vagy Magyarország megépítése. Eben a nagy erőfeszítésben, hatalmas erőtelepben látszólag kicsi kohó az egyetemi ifjúság lelki felkészülődése, le mivel a jövő nemzedék §) t | r v ye z ő, szervező, vezető egyéniségei innen kezűinek elő, azért nem lesz utolsó kíváncsiság, hogy kissé beletekintünk a szellemi ' •'letérőket fejlesztő kohók egyikébe. Itt is csak egyet tekinthetünk, mert a sok nemes oélt szolgáló testvér egyetemi alakulat* ismertetése SElesre tolna az irás korlátjait. Nézzünk bele arzént Imre Kollégiumok belső életébe. Ezek a hatalmas intézmények* 25 évvel ezelőtt alakultak a lánglel kü Glattfelder Gyula dr. akkori szemináriumi prefektus, jelenleg Csanádi püspök ás Zichy János gróf akkori kultuszminiszter szellemi vezetése mellett. Fis igazgatói: Glattfelder Gyula dr, Vass József miniszter, Hanauer J.' vaci püsüök, Martin egyet, tanár voltak. A«cél az volt, hogy a katholikus egyetemi hallgatóknak kulturotthont biztésitseSfak .és igy a "katolikus szellemben nevelt ifjúság kezébe kerüljön később a.z ország 'irányítása. Eleinte 12 ifjút, ma már 550 egyetemi ifjút lát el a budai, a pesti és a szegedi Szent Imre Kollégium. A fejlődés fonala még most sem szakadt el. További tervek közé tartozik a többi egyetem mellett való építkezés, továbbá a jövő terveit alkotják a nagy munkát megdolgozó középiskolai kollégiumok megépitése is. Ezek a hatalmas ioilturközpontok évente 100 végzett örvöst, mérnököt, tanárt, állatorvost, patikust, müv.szt bocsátanak a nemzet szellemi vérkeringésébe, Hogy mily erőforfárrást, gyarapodást* jelent ez a jövőjéért harcoló nemzet szamara, azt akkor tudjuk megítélni, ha beletekintünk a kollégiumok szellemi életébe és meglátjuk, hogy milyen belső felkészültséggel hagyja el az ifjúság az otthonná/ Szent Imre szellemével telitett" falait**. A kollégiumok belső íletét három nagy törekvés jellemzi: a ka- tolikus,^ a-tiszta vallás-erkölcsi élet, a komoly, a hivatalos kötelességen felül végzett munka és m társadalmi együttérzés és élés'fejlesztése. /folytatása következik/ -4 M