Hetikiadás, 1926. július-december
1926-12-07 / 49 [1510]
1926, december 7. m A I'opÜlŐgOZ^ép , A technika ujabb csodája. 0fó ^^^^ V ^ W ^ A repülőgépek továbbfejlődése mindenekelőtt a no toré pá tésproblémája. Ha feltalálják az olcsó és minden kelléknek megfelelő egyszeri kezelésű és gazdaságosan működő könnyű motort, akkor ezzel egy ^csapásra megoldják a rég áta keresett közhasználatú és népszerű repülőgép kérd 'sőt • Viszont a nagy repülőgépek számára, amelyeknél az üzemi motor súlya aránylag kisebb jelentőségű, döntő fontosságú^lenne olyan motorkészülék feltalálása, mely megkétszerezné, sőt megháromszorozná az eddig elérhető legnagyobb gyorsaságot. Manapság a légiforgalomban is al— • kalmazható különleges szerkezetű versenyrepülőgópekkel óránként 450 kmes sebesség érhető el, dc ezeknek a gépeknek a no tor ja jv gazdaságosan jövedelmező légiforgalom szempontjából alig jöhetnek számításba és ezenfelül még a mai igények már jóval meghaladják a 400-450 km-es gyOBsaságnt./ A légiforgalom terén ugyanis akkor érkezünk el a forradalnositas kasza-'íé, : hoz, anikor majd Európából nmerikába szabályos nagy repülőgépjáratok 24 ára alatt fogják átszállítani az utasokat és amikor ezzel a távolság fogalma terveinkből és gondolatainkból, tervezeteinkből és számításainkból teljesen és örökre kikapcsolódik. Manapság a (nem szakértő közönségnek még el sem képzelhető tüeményes gyorsaságnak tűnik fel az, ha két vagy két - és fél ókra alatt Budapestről Marseiílebe lehetne elérni, de a szakértő technikusok és kon-.' straktorok már ennek megvalósításán dolgoznak. Ennek az eszmének megvalósítása végett mindenfelé kísérleteket végeztek,,amelyek már eddig is figyelenreméltó.eredményeket értekkel. Jftepüáésnól tudvalévőleg a. motorok ereje úgyszólván csaknem teljes egészében a» levegő ellenállásának leküzdésére szolgál, mely a fokozódó gyorsaság következtében óriási arányokban megnövekszik, A levegő ellenállásának leküzdésére még mindig nem sikerült teljesen megfelelő,gazdaságosan kifizetődő módozatot találni,ugy, • hogy mo#r*már annak megkerülésére -gondolunk. Arról van szó, hogy ha a ^repülő géppel nagy magasságba emelkedünk /pl.8.000 méteren felül/ a levegő ellenállásába levegő ritkulása miatt^jelentékenyen esökhen és ezért ebben a magasságban egyenlő mennyiségű fűtőanyag használata^mellett aránytalanul nagyobb gyorsaság elérésére törekszenek, AZ ilyen irányban folytatott kísérletezések azonban kezdetben természetszerűen nehézségekbe ütköztek. A repülőforgalomban alkalmazott robbanó motorok ugyanis a- magasság emelke lésével aránylagosat csökkenő teljesítményt nyújtottak, vagyis a nagy magasságban feltűnően rosszul ós ésszerütlenebbül dolgoztak, mint a földfelszínének közelében. Epén ezért a várt eredmény, elmaradt. Németországban a mérnökök most olyan gépek szerkesztésén törik a fejüket,^melyek ebben a vonatkozásban is teljesen megfelelőek lesznek. Most már nem robbanómotorokkal, hanem egész különleges:-rendkivül magas feszültségű / /50 atmoszféra nyomáson felüli/ égészen könnyű gőzturbinával kísérleteznek-, melynél a nehéz olaj, mint fűtőanyag, gőz előállítására szolgál. Ezzel aztán világra jött a repülőgőzgép, anely a kellő szakértelemmel nem rendelkező nagyközönség szemeben egészen felfoghatatlan technikai csodánpk tűnik fel. Természetesen nem olyan szivattyús gőzgépekről van szó, mint amilyeneket a. vasúti gőzmozdoinyoknál alkalmaznak hanem olyan gőzturbináról, mint amilyeiTaz ipar terén sok helyt alkalmaznak, sot ujabban a sziVattyus . gőzmozdonyok helyébe is alkalmazni kezdenek, Ha figyelembe vesszük, hogy a gőzturbinák alkalmazása nagyol üzemi biztonságot nyújt) sokkal olcsóbb ós magasabb levegőrétegekben épen olyan jól működik, mint a föld felszínének köz elében.Megállapíthatjuk, hogy a góturbinák a repülőforgalomban való alkalmazáfeu nagy jelentőségű mérföldkő a repülés technikai fejlődésének utján.
