Hetikiadás, 1926. július-december
1926-10-26 / 43 [1510]
Veszettség. ~\ A kutya hűséges társa az embernél-, éter őrzője a gazdája lakásának, segitségo s juhasznak a nyáj őtzésében, sokszor játszótársa a gyermekeknek. Sok megható példáját "tudjuk a gazdájához való ragaszkodásának, amitől a szűkösebb élelmezés sem tántoritja el. E hűséges állatfaj megérdemli, hogy az ember gondját 'viselje és r jól bánjon vele. De ez no menjen annyira, hogy játszótársunk legyen; még simc-r gatni se kell, csókolni pedig- arra is^van példa - épen nem szabad. A kutsáról bélféreg és egyéb élősködő átmehet az emberié, ami súlyos^bote ségot okozhat. De valamennyinél súlyosabb egy betegség, amely a kutyától érheti az embert, a veszettség. Amióta az ember a kutyát a háziállatai közé fogadta, azóta ismerik ezt a betegséget. ^ r A veszettség fertőző betegség. Fertőző csirája a védettségben szenvedő állatok nyálával - többnyire harapás által - jut az omboi vagy másik állat testébe és ott az idegek utján a központi idegrendszerbe. Minimális sérülés utján is történhetik fertőzés. A marás helyén a ruha sértetlen volta nem zárja ki a fertőzést, mert a. 'harapáskor álruha odaszoritása folytán keletkező -csekély horzsclási sebre átszűrődhetik az ípen maradt ruhaszöveten egy kebés nyál és vejlc a veszettség ragálya, A veszett állat karmolása is vűszély_rs. A veszettséget nemcsak kutya terjesztheti, hanem a veszett állat marta más állat is, u.m. macska, .róka farkas, ló, szarvasmarha, juh, sertés. gyáron, mikor ^ember, állat többet van a szabadban, nagyubb az obmarás^lehetősége és ilyenkor gyakoribb ez a \- — betegség emberek és állatok között.^ Midőn Pasteur francia tudós védő-oltást talált fel egynémely fertőző betegség ellen, megkísérelte ebmarta embereken a veszettség kitörését oltás által elháritani. Ez 1845-ben sikerüi_t is neki. Az élő ember vérének meg van az a csodálatos képessége, hogy a külső ártalmakkal szembe tud szállni; külön-külön ±édő anyagokat is produkál a különáléle fertőző betegségekkel szemben. A vérünkben lévő védőanyagokat a fertőző csirák ellenmérgének tekinthetjük . .* • e' • •'• \.. Aki átesett valamjílj-ik fertőző betegségen, annak szer vezete azzal a betegséggel szemben bizonyos időre véd_tt lész,^ miv.l a betegséggel való küzdelem a tőle telhető ellenméreg termelésére sarkalta . A védettséget mesterséges uton is megszerezhetjük, ha zet vagy azt a betegséget gyöngitett alakban szándékosan előidézzük. Ez az oltás lényege. Védőoltást a himlő ellen alkalmaztak először. Ez oly sikeresnek bizonyult, hogy ma már mind.n gyermeket beoltunk egy éves kon előtt, hog a himlős feirtőz&^Hieg ne kaphassa. Pasteur felfedéssé abban állott, hogy a fertőzés megtörténte és a betegség kitörése közti időszakban — vagyis a lappangás időszakában — alkalmazza aznoltást, amivel az illető egyén vérét ellenállóvá teszi a betegséggel szemben. A veszettség kitörését meg tudjuk akadályozni, ha a lappangás ideje alatt - minél hamarább,annál jobb - a megmart egyén bőre alá veszettség ellenes oltóanyagot fecskendezünk. Az egész eljárás • if* i. 10 -22 napig tart és ha idejekorán hozzálátunk, az eredmény teljesen biztos. Elterjedt az a szokás, hogy a kutyát, ha megmart valakit, nyomban agyonlüvSk. Ez helyénvaló abban a esetbon, ha a maró^állat veszett volta kétségtelen, De ha ez nem bizonyos, akkor jobb/a kutyát^ biztos őrizet alatt tartani és megfigyelni és ^ha még 14 nap"mulva egészséges, akkor az a kutya nem fertőzte az illetőt-. /Folyt. köv.JÍÍ
