Hetikiadás, 1926. július-december
1926-10-05 / 40 [1510]
— W—V- -w. .ff Mi az igazság a Duna-Tisza c satomár^l elterjedt hirek közül? A ''Ha j^Tíajna-Duna Csatornaépítő Társaság", amely mögött Hatalmas nemzetközi tőkék állanak, ajánlatot tett a magyar kormánynak a Duna-Tisza csatorna megépítésére. A csatornának és a vele kapcsolatos erőközpontoknak megépítése, továbbá a tervezett vislecsapoláSi és. öntözési .munkálatok elvégzése kereken 200 millió aranykoronába kerülne. A német vállalat hajlandó a ' csatorna építését oly mód on vállalni , hogy kizárólag magyar munkásokat foglalkoztat, magyar anyagot, továbbá magyar származású gépeket használ fel. A kanális a tervek szerint 134 km hosszú lene, fmnahara sz ti és Taksony között indulna a Dunából és Csongrádná torkolna a Tiszába. A lejtős csatorna vizi erejének a kihasználási ra nagy elektromos telepet akarnak létesíteni, amelynek energiamennyisége részben hajóknak a csatornán való továbbítására, részben pedig egy elektromos vasút energiaszükségletének ellát 'sér&y nagyrészt azonban a csatorna környékén fekvő varosok villamosvilágítására szolgálna. Gyárak és ipartelepek, to^vábbá mezőgazdasági vasutak szintén kaphatnának elektromos ^-r^zot az erőtelep-' bői. A lecsapolási munká/atok révén mintegy 120TOQ0 kat . hold v*} to'znék át termőfölddé; az-öntözés segítségével 80.000 holdat -lehetne intenzívebb mezőgazdasági müve lés r-.lá fogni. Az építkezéshez szükséges tőkét az an rol és amerikai piacokon kibocsátandó kö t ele z vé ny e k ré vén akar j á k meg s as r ez ni , ame lyók után 7.5" •' k. • t c kellene fizetnünk. Az amortizáció- 5 0 évre van tervezve. A magyar kormány az építkezés 5 esztendje alatt nem fizetne kamatot, csak .miután m»ér. készen átvette a csatornát és annak gazdasági előnyei M bi ztos it anák , a kamatok fizetésére elegendő bevételt. A német társaság tervbe ve*;te azt is, hogy mezőgazdasági részvénytársaságot•alapit a csatorna melletti földeknek kisajátítására. Széket a földeket az eddigi tulajdonosokkal együttesen modrn, intenzív mozőgr. zdaságl müvelés alá vennék, AZ ebből származó termé-stöbblet szintén -a csatorna forgalmát növelné A németek abból a gondolatból indulnak ki, hogy a csatorna révén a M-: gyar 01 szá ;gal való forgalmukat lényegc-sen élénkebbé tehetik é s, ke dve zőbb en szállíthatnak árut Me. gy aro rs zá g területére. Ezzel szemben a csatornának a mi részünkre való löny ét azzal magyarázzák, -hogy t ormé ski vi te lünk Németország f tfú nagyon meg volna könny it ve, sőt a német kikötők révén a tengerentúli for galomba is belekap cs olóc.hatnánk- A i v t látjuk, az ajánlat mögött nagyon fontos gazdaságpolitikai érdekek huzéunak meg. A ÍW. gyar kormány a legközelebb tárgyalás álá v-eszi a javaslatot-. Csökkent az ezüst beváltási ára. AZ ezüst árának a világpiacokon történt olcsóbbodás következtében az ^'ilamí Pénzverő és a u'g^-.r Nemzeti Bank csökken tette az ezüstérmék beválta si ^r't, Az íXls-mí .Pénzverő az- egy és kétkoron-'s ezüstérmék bruttó kilogrammjáért ^.0o3.500, é,fc r gy forintos és ötkor onás ezüstérmék bruttó kg-ért 1,167.850 ^apí r koronát fizet, A Ne mzeti B a nk főintézete és vidéki fiók intéz tci a darabonként történő bev^ltásnel a követte ző ossza g t fizetik: 1 koronásért 5350, 2 koronásért 10.ff00, a forintos-ért 14O.J0, Ö koronásért 27800 papírkorhnát-. A feováltás végső határi drjét október 30.-ában állani t O t tá Ír fra'o.
