Hetikiadás, 1926. július-december

1926-09-28 / 39 [1510]

AZ alma tápláló értéke. * Egyik legértékesebb gyümölcsünk az alma. J Z . ifcöSj nedves husa felüdit, táplál, az éhséget és szomjúságot egyaránt cs-iUapi t j a. ,-t

*z emberek mindig tudatéban voltak az alma értékes voltának és ámbár a biblia nem nevez1 meg Edennek gyümölcsét, mégis minden festményen a szép, -piros alma alakjában ábrázolják a festőművészek. Igy teljesen átment a köztudatba, hogy az alma gyakorolt oly ellenállhatatlan csábítást Ős szüléinkre, hflgy miatta még az isteni parancsot is megszegték és halálnak halálával kellett meghalniok. f *#*n.t az almafa az erdő fái között, olyan az én kedveltem a fiuk között,'' .aendja az Énekek éneke. S tényleg alig van bajosabb dolog a virágdíszben pompázó almafáftál, melynek a legtarkább és legelbüvölőbb szénben dlszlc virágai sokkal előbb nyílnak, m^nt sem a levelei jelentkeznek. De hadd beszéljünk inkább magáról a gyümölcsről. Az almafa gyümölcs* elősegiti az emésztést, fokozottabb tevékenységre ázgatja a gyomrot és beleket. Nagyfokú, vastartalma és ásványi tart Ima a vérképződést előmojzdit ja. Ezért ajánlatos az emésztési zsvarokke 1 /fényhe bélmüködéssd küzdő, meg vé r sze gé ny sé jben szenvedő egyéneknek az almával való bőséges•táplálkozás. • Ugy mondják, hogy a^legtöbb vas és jódtartalom a gyümölcs héjában van s ezért sokan jój. le.moPva és letörölgetve, héjával együtt fogyasztják el. 3z azonban nem mindenkinek ajánlatos. Oly egyének, akik emésztőszervi gyengeségben, vagy egyéb bajban szenvednek, tartózkodjanak a kemény, bőrszerü, nehezehi emészthető anyag lenyélésétői. Sét vannak oly egyének is! , kiknek gyomra oly gyenge, hogy egyáltalán csak nehezen tudják a nyers gyümölcsöt megemészteni. Bzek jól teszik, ha sült, párolt, vagy főtt állapotban élvezik az almát. £ • A

z alma annál értékesebb gyümölcs, mit egész éven é\, eláll. Ezenkívül aszalt állapotban is ízletes és tápláló a ily állapotban éveken át el lehet tartan^ és megmenteni a romlástól^ j\'ülönösen a gyermekeknek kedvenc eledelük* Megemlítjük, hogy különösen Ausztriában és Stájerországban, ahol valóságos almafaerdők vannak, oly gyümölcsnek tekinti a nép, amely náluk a szőlőt helyettesíti. A szőlő ugyanis a magas hegyvidéken már nem térem meg. Belőle ép ugy, mint nálunk a szőlőből, mustot, az úgynevezett almamustot készítik, amely náluk elterjedt és kedvelt ital. Az almamust, erjedt állayotban már nagyon savanyu 'ital, amely kevesebb alkoholtartalommai bir ugyan, mint az egyéb szeszesitalok, de azért mégis egészségtelen.' Az erjedt Italok természetellenesek. Az rjedés folyamata alatt elvesztik legértékesebb alkotórészeiket és tulajdonságaikat s olyanok lesznek, mint a megfakult ruha, mint a hervadt 40 vény, mint a beteg ember. •^lvezzük ezért a gyümölcsöt ugy; , ahogy az a jó Jv.ten áld° kezéből kikerült ,s ahogy élyezve hasznunkra van.