Hetikiadás, 1926. július-december
1926-09-14 / 37 [1510]
A hlzlioa ri. nyer sanyago k értékesítése. A gazdakö zönség az utóbbi években a kitermelt háafi ipari nyersanyagod 1? nem tudta megfelelő áron értékesíteni, holott az ilyen anyagokat feldolgozó ipar nélkülözte a nyersanyagot. Ennek a helyzetnek megváltoztatására a f öldmí velésügy i minisztérium növényvédelmi és növény fqr galmi irodája összekötő kapocskép fog sze-. repelni a termelők és a feldolgozó ipar között. A termelőközönség jol teszi, ha saját érdekében érintkezésié lép a fenti hivatallal, közölve azt, hogy milyen háziip ri, nyer sanyagot termel, pontosan' / megjel ölve,annak fajtáját, minőségét, kitermelési időszakát, folyó évi várható hozamát, stb. A fenti hivatal a füldolgozóiparral is érintkezésbe lépve meg fogja állapítani a b elf ö Idi 9 züksé gl et . t és azonnal megteszi a lépés ke t a fölösleg.- külföldi elhelyezése érdekében. A növényvédelmi és növényforgalmi iroda a gazdaközönséggel állandó összeköttetést kíván fenntartani 'és mindenkor legnagyobb készséggel ad szakszerű felvilágosítást nemcsak az ültetés és kitermelés -módozataira, - hanem azokra az értékesítési lehetcségekr is, amelyeknek ismerése mellett a termelő megfelelő költségvetéssel tud do lgo zni . « . A. magyar buza minősége és ára. A magyarországi termés minőségileg aránylag igen jól síké rült , mert míg pl. Németországban 66-68 kg-os búzák fordulnak elő és másutt sem jobb a buza minőségi átlaga, nálunk országos átlagban 75 és 1/2 kg-os a buza minősége,a rendkivül kedvezőtlen időjárás te hát kevesebbet ártott a magyar búzának, mint általában a többi országok búzatermésének, A silány minőségű búzával rendelkező államok tehát a lisztjeik fel ja vitása és keverése céljából kénytelenek lesz, nek nagyobb mennyiségben jobb kvalitású árut Importálni, meg van tehát minden remény arra, hogy erősen fogják keresni a magyar búzát Annál feltűnőbb, hogy az utóbbi időben budapesti gabona tőzsdéken csökkent a búzának az ára. 3z semmi esetre sem lehet természetes áralakulás és a gabonatőzsdei spekulációra vezethető vissza. Itt emiitjük meg, hogy a magyar termés mennyiségileg arán lag^nem sikerült, mert Magyarország még mindig azok közé az államok közé tartozik., amelyek holdanként! átlagban a legkevesebb mennyiség termelik. A magyar gazda műveltsége, a műtrágya nagyobbfoku használ ta, általában a belterjes talajművelés meghonosítása fognak ezen a helyzeten változtatni. • i J " , 20?. '"V.' *" • " 1 , • 1 Az osztrák t;rmás jóval gyengébb, mint várták. Az osztrák termés a mult évinél rosszabbul sikerült. Ausztria előbb szorul majd bevitelre, mint tavaly. Emelkedik a cukorfogyasztás. Cukor kivi telünk ennek az évnek első felében csak 723 millió métermázsa volt, szemben a műit esztendő első felének 93% mi 111 mé Jer mázsát kitevő exportjával. A cukorkivitel csökkenésével szembe emelkedett a belföldi cukorfogyasztás. Ez az adat azért érdekesj mert a gazdasági jOlétet a cukorfogyasztás mértékéről szokták megítélni. Ebben a gazdasági évben a belföldi cukorfogyasztás 850.000 mázsa volt, a mult gazdasági év 755.000 fogy aszta sóval szemben. A fejkvóta tehát 10.7 kilogrammot tesz, ami jelentékeny mennyiség.
